2020. június 26., péntek

TOGAF® minősítési mérföldkő: 100 000 minősítés


A TOGAF® 9 tanúsítási programban megszerezhető tanúsítványok száma gyorsan növekszik, és most 2020 júniusban meghaladta a 100 000-et. Ez a szám 149 országból tartalmazza a tanúsítványt szerzett szakembereket. A legtöbb tanúsítvánnyal az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Indiában és Hollandiában rendelkeznek.


Lakosság arányosan tekintve Magyarország a 32. helyen áll a 147 ország között (az első 22%-ban vagyunk az év eleji adatok szerint)

A TOGAF szabvány, a The Open Group szabványa, egy bevált vállalati architektúra (Enterprise Architecture - EA) módszertan és keretrendszer, amit a világ vezető szervezetei használnak az üzleti hatékonyságuk növelésére. A legfrissebb TOGAF 9.2-es verzió, az iparág legjobb gyakorlataként ismert. A TOGAF szabvány a folyamatos fejlődésével rugalmas marad, hogy megfeleljen a mai vállalkozások változó igényeinek. Ahogy egyre több szervezet mozdul el az agilis módszertanok felé, a TOGAF jól alkalmazható ehhez a változáshoz is. Eközben a keretrendszer használható az agilis alapelveket nem követő szervezetekben is. A módszertan méretezhető, testreszabható és könnyen használható bármilyen méretű és szerkezetű szervezet számára. Sok munkáltatónál szerepel a TOGAF az álláshirdetésekben mint javasolt tanúsítás. A TOGAF megerősítette státuszát szállító-semleges és világszerte elismert programként.

Az agilis digitális vállalkozások új igényeinek teljesítése és a relevancia megőrzése érdekében az architekt szakemberek szerepe gyorsan változik és szolgáltatásnyújtási modell felé mozdul el. A TOGAF keretrendszer folyamatos tanulást, különféle eszközökhöz való hozzáférést, valamint folyamatosan frissített tudás-ökoszisztémát kínál az  architekteknek ebben a folyamatban. Az architekt szakemberek számára a tanúsítások most még fontosabbak, mint korábban úgy az üzleti vezetőkkel kialakított megbízható kapcsolatok fenntartásában, mint karrierjük továbbépítésében. A tanúsítás további előnye az AEA (Association of Enterprise Architects) tagság lehetősége. Ezáltal virtuálisan és személyesen is kapcsolatba kerülhetnek szakmai társaikkal és ötleteket, aktuális gondolatokat és bevált gyakorlatokat cserélhetnek egymással.

A COVID-19 világjárvány miatt fontos, hogy a tanúsításhoz vezető virtuális TOGAF tanfolyamok elérhetők magyar nyelven is élő, internetes tréningek formájában.
 
A tanfolyamokról további információ és jelentkezés:

2020. február 22., szombat

TOGAF artifakt minta gyűjtemény ArchiMate nyelven

Sokan megismerkedtek már a The Open Group nemzetközi szabványosító szervezet architektúra keretrendszerével, a TOGAF 9.2 szabvánnyal. Ennek része a tartalom keretrendszer (Content Framework) ami többek között tartalmazza a vállalati architektúrák leírására ajánlott artifaktok ismertetését is. A gyakorló vállalati architektek ennek egy testreszabott változatát használják amennyiben a TOGAF szerint végzik a tevékenységüket.
A szabvány nem írja elő azt, hogy milyen ábrázolási móddal, milyen jelölésekkel készítsük ezeket a dokumentumokat. Ebben segít az ArchiMate architektúra modellező grafikus nyelv, ami szintén a The Open Group szervezet szabványa.
A hazai vállalati architektek munkájának segítésére összeállítottunk egy artifakt gyűjteményt, ami tartalmaz a TOGAF tartalom keretrendszerben szereplő valamennyi diagramra egy-egy egyszerű példát. Mindez ArchiMate nyelven készült és a GitHub szerveren található egy olyan repozitóriumban, aminek tartalma az ingyenes, nyílt forráskódú Archi programmal szerkeszthető.

Egy minta repozitórium a TOGAF Content Framework alapján

A cél egy magyar nyelvű diagram gyűjteményt tartalmazó architektúra repozitórium létrehozása volt, ami mintaként használható. Ezzel együtt egy olyan struktúra létrehozása is cél volt, ami újrafelhasználással munkát takarít meg az ArchiMate nyelven történő architektúra tervek készítésekor a hazai gyakorló architekteknek.

Mintegy 40 darab ArchiMate nézetet (View) tartalmaz ez a repozitórium.
Ezek nagyon egyszerű példák az összes diagramra, amely a TOGAF 9.2 szabvány Content Framework fejezetében szerepel.

A minta gyűjtemény legfőbb előnye:

  • gyártó független nemzetközi szabványoknak megfelelő (TOGAF 9.2, ArchiMate 3.1)
  • teljes a gyűjtemény: a TOGAF Content Framework összes diagramjára van benne példa
  • magyar nyelvű rövid leírást tartalmaz minden diagram típusról
  • könnyen újra felhasználható: az ingyenes Archi alkalmazással szerkeszthető, tovább felhasználható

Az Archi alkalmazásban az alábbiak szerint jelenik meg a GitHub-on publikált repozitórium tartalma:

A gyűjteményben minden nézetnél a célszerű ArchiMate Viewpoint van kiválasztva, így a palettán már csak azok az elemek jelennek meg, amelyek az adott nézeten használhatók. A Documentation mező tartalmaz egy pár mondatos magyar nyelvű leírást is az adott nézetről. A nézetek tartalma minden esetben minimális, csak a szemléltetéshez elengedhetetlenül szükséges néhány elem és azok kapcsolatai szerepelnek a nézeteken. Újrafelhasználás esetén ezek könnyen törölhetők és a valódi tartalmak rögzíthetők.



Egyes esetekben a nézeteken szereplő elemekhez megfelelő jellemzők (Properties) is szerepelnek szemléltetésül, mint például az érintett fél (Stakeholder) esetében az alábbi példában.
Hasonló példa a követelmények katalógusa az alábbi képen.

A teljes repository megtalálható a GitHub.com szerveren, az Archi programmal szerkeszthető formában. Használatához először telepíteni kell az ingyenes Archi alkalmazást, mely rendelkezésre áll Windows, macOS, Linux platformokon is. Letöltési oldal: https://www.archimatetool.com/download/
A telepítés után szükség van még arra az Archi bővítményre, ami lehetővé teszi a GitHub repository közvetlen elérését az Archi program menü sorából. Ez a coArchi – Model Collaboration for Archi. Letölthető innen: https://www.archimatetool.com/plugins/

A bővítmény telepítése után jelenik meg a Collaboration menű:

A GitHub webes felületén az említett repozitórium az alábbi tartalommal látható:

A bemutatott minta repozitóriumnak illetve az abban szereplő tartalmaknak a felhasználása esetén kérjük, jelölje a forrást: "Virágh Tamás (2020): TOGAF artifakt minta gyűjtemény ArchiMate nyelven,  https://github.com/viraghtamasjozsef/togaf-cf-in-archimate.git "

Az itt ismertetett ArchiMate példákat tartalmazó teljes repository letöltése és felhasználása az AEA Magyar Tagozat tagjai számára díjmentesen biztosított. Ha ön tagja az AEA Magyar Tagozatnak és el kívánja érni a repository tartalmát, jelezze igényét a repository@aeahungary.org email címen. A hozzáféréshez szükséges információkat emailben fogja megkapni.
Az AEA Magyar Tagozathoz történő csatlakozás módjáról itt olvashat: http://www.aeahungary.org/csatlakozzon-a-magyar-tagozathoz   

2020. február 11., kedd

Architektek a vállalati kockázatok csökkentéséért


Egyes vállalati architektúra (EA = Enterprise Architecture) képességek hiánya vagy alacsony szintű érettsége szoros kapcsolatban áll bizonyos azonosítható kockázatokkal.
Vállalati architektúra menedzsment érettségi felméréseket végezve azt tapasztaltam, hogy sok hasonlóság van a vállalati architektúrák kezelésével összefüggésbe hozható kockázatokat illetően az egyébként különböző tevékenységet folytató szervezeteknél is. Az alábbiakban néhány olyan kockázatról lesz szó, melyek az architektúra menedzsment érettségével, akár hiányos architektúra irányítással, például nem jól kialakított megfelelési folyamattal hozhatók összefüggésbe.

A „kockázat” szó tartalma a mindennapi szóhasználatunkban meglehetősen negatív, miközben nem csupán fenyegetést jelent („negatív kockázat”), hanem lehetőséget is kifejezhet („pozitív kockázat”). A kockázat azt is jelentheti, hogy elkerülhető egy potenciálisan nagy lehetőség. A kockázatkezelés olyan összetett kérdés, amivel érdemes foglalkozni.
A kockázatkezelés a vállalati architektúra menedzsment szerves része. A gyakorló vállalati architekteknek alapvetően célszerű a szervezetüknél alkalmazott kockázatkezelést használni és szükség esetén azt kiterjeszteni az alkalmazott enterprise architect módszertan útmutatása alapján.
A kockázatkezelési folyamat szokásos lépései:
  • azonosítás 
  • értékelés
  • kezelés vagy reagálás
  • jelentéstétel
  • ellenőrzés, megfigyelés
Ez a blog bejegyzés csak a vállalati architektúrájával kapcsolatos területekre és azokkal kapcsolatban is csak az első két lépésre összpontosít.

A kockázatok kezelése

Minden architektúrális (különösen az üzleti architektúrát érintő) átalakítás kockázatokkal jár. Kiemelten igaz ez az olyan dinamikus iparágakban, mint a távközlés vagy éppen az IT szolgáltatás. Fontos a kockázatok azonosítása, osztályozása és enyhítése minden jelentős változás megkezdése előtt, úgy hogy azok nyomon követhetők legyenek az átalakítás során.
Az enyhítés folyamatos erőfeszítés, és gyakran a kockázatok kiváltói kívül esnek az átalakulás tervezőinek hatáskörén (például a gazdasági környezet változása, csoportszintű döntések, egyesülés, akvizíció), így a tervezőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az átalakulás kontextusát.
Fontos megjegyezni, hogy egy vállalati architekt ugyan azonosíthatja a kockázatokat és enyhíthet egyes kockázatokat, ám a kockázatot először az irányítási keretrendszernek kell megfelelően fogadni, majd kezelni.
A továbbiakban konkrétabban a vállalati architektúra menedzsmenttel kapcsolatos kockázatokkal foglalkozunk.

A vállalati architektúra menedzsmenttel kapcsolatos legfontosabb kockázatok

A vállalati architektúra menedzsmenttel kapcsolatban számos fenyegetést azonosíthatunk a kockázatok szokásos négy fő területén:
  • Megfelelőségi fenyegetések – ezek a politikából, törvénykezésből, szabályozásból vagy vállalatirányításból származnak
  • Működési fenyegetések - befolyásolják a vállalkozás folyamatait, rendszereit, az embereket és az általános értékláncot
  • Stratégiai fenyegetések - az ügyfelekkel, a versenytársakkal és a befektetőkkel kapcsolatosak
  • Pénzügyi fenyegetések - a piacok és a reálgazdaság ingadozásaiból fakadnak
A vállalati architektúrák kezelésének fontos célja a kockázatok kezelésének elősegítése: ám bizonyos esetekben érdekes módon az architekti működés maga is új kockázatokkal jár.
A kockázatokkal és az architektúra menedzsmentnek a főbb kockázatok kezelésének elősegítésében játszott szerepével kapcsolatban fontos megjegyezni a következőket:
  • Rövid távon az architekti munka fő értéke a bonyolultság csökkentése, a változtatások könnyebb megvalósíthatósága és a technológiai beruházások jobb megtérülése lehet. Ezek mind működési fenyegetésekkel kapcsolatosak.
  • A fejlett vállalati architekti képességek hosszú távú fő előnye ezen túlmenően az, hogy a működési fenyegetések enyhítésén túl a stratégiai fenyegetések elkerülését is támogathatja az architekti munka.
Sok vállalati architekt úgy véli, hogy valójában csak egy vállalati architektúra kockázat létezik: annak a kockázata, hogy az architekti módszereket nem alkalmazzák megfelelően a vállalkozásban. Az igazság az, hogy a vállalati architektúra menedzsment maga is tartalmaz kockázatokat. A hiányzó vagy nem megfelelően használt vállalati architektúra azonban valóban még nagyobb kockázatot jelent.
A vállalati architektúra menedzsmenttel kapcsolatos kockázatok közül néhány kiemelkedően fontossal foglalkozunk a következőkben.

Biztonsági sérülékenységek és kitettségek

A vállalati architektúra menedzsmenttel kapcsolatba hozható kockázatok között a biztonságot kell először megemlítenünk. A vállalati architektúrának közös biztonsági keretet kell biztosítania, mely csökkenti a biztonsági kockázatokat. Fennáll annak a veszélye, hogy biztonsági rések jönnek létre a vállalati architektúra menedzsment képességek hiánya miatt. A biztonság kiemelten fontos minden szervezet számára. Az architektúra nagy változásai még fontosabbá teszik ezt a témát. Olyan népszerű architektúra megközelítés, mint például a SOA (szolgáltatás orientált architektúra), bonyolíthatja a biztonságot és új kockázatokat vethet fel.
A vállalati architektek nem biztonsági szakértők, de az általuk alkalmazott módszertan és az általuk követett biztonsági alapelvek alapján ők kell hogy ellássák az összekötő szerepét a biztonsági szakértők, a tervezők és a fejlesztők között. A biztonság fontos szempont, és természetesen ugyan így a teljesítmény, a minőség és az innováció is. Amikor egy szervezet fejleszteni akarja ezeket, akkor jól meg kell értenie ezek szerkezetét és viselkedését (architektúráját). Ebből a célból fontos integrált eszköz a vállalati architektúra menedzsment, olyan kiegészítő területekkel, mint az ESRM (Enterprise Security & Risk Management, vállalati biztonság és kockázatkezelés).

A kritikus eszközök láthatósága

A szervezeteknek tisztán kell látniuk, mivel rendelkeznek és mit terveznek beszerezni vagy kialakítani a jövőben.
Nagy kockázatot jelenthet akár egy olyan egyszerű probléma is, hogy a szervezetnek nincs egy olyan központi hiteles nyilvántartása, amely integráltan tartalmazza az összes használt kiszolgáló számítógépet, az összes hivatalosan működő alkalmazást, azt, hogy mely alkalmazás-összetevők futnak a kiszolgálón, milyen interfészeken működnek együtt, mely üzleti folyamatokban használják az adott szolgáltatást, stb.
Ez a probléma a szükségesnél magasabb informatikai költségeket eredményez, és instabil alapot jelent a jövőbeni fejlesztések tervezéséhez is. Az SLA és az OLA (szolgáltatási illetve működési szint megállapodások) megfelelő tervezhetősége szintén korlátozott a fenti helyzetben.

A személyzet

Tapasztalt, motivált, jól képzett szakemberek nélkül nem lehet használható vállalati architektúra-képességet kiépíteni. Az architekt szakemberek helyzete gyakran eltérő az egyes architektúra területeken még adott szervezeten belül is.
Gyakran a technológia területén valóban tapasztalt architektek vannak, az alkalmazási tartomány viszonylag jó szinten kezelt, de például az információs architektúra tartomány igen sokszor nincs megfelelően tervezve, modellezve.
Nem egyszerű a megfelelő vállalati architektúra menedzsment képesség kialakítása. Az érintettek időnként panaszkodhatnak, hogy az architekti működés nehézkes. A találkozók, a dokumentumok áttekintése és a képzés elvonhatja a kritikus alkalmazottakat alapvető üzleti felelősségüktől. Ha az architekti működés nem megfelelően célirányos és eredményközpontú, akkor az akár a vállalat erőforrásainak pazarlásához is vezethet.

Alacsony elfogadási arány

Sok szervezetnél az egy valós kockázat, hogy a jó vállalati architektúra terveket figyelmen kívül hagyják. Sokkal könnyebb meghatározni a vállalati architektúrát, mint végrehajtani az ahhoz szükséges irányítást.
Az architekti működés egyik fő kockázatát gyakran az érdekelt felek támogatásának alacsony szintje jelenti.
A vállalati architektúra gyakorlatának túl szűk vagy túl széles hatóköre szintén kockázatot jelenthet. A szűk hatókör nem biztos, hogy nyújt elegendő értéket, míg a túlságosan széles hatókör nem működhet az eltérő érettségi szintek miatt. Előfordulhat például, hogy az üzleti architektúra rosszul vagy hiányosan van definiálva, miközben a technológiai architektek „minden bitet” modelleznek.
Az is kockázattal jár, ha túl nagy architektúra hatókört és részletezettséget igyekszik fenntartani a szervezet. A modell karbantarthatatlanná válhat, az információ ezután nem megbízható, haszontalan. A meghozandó döntéseknek megfelelő részletezettségi szinthez ragaszkodni kell.

Megoldások költségei

A közös megoldások használatával a cél általában a dolgok egyszerűsítése. A fejlett vállalati architektúra menedzsment képesség támogathatja az ilyen kezdeményezéseket. Ez jelentősen csökkentheti a megoldások költségeit.
Fennáll azonban annak a veszélye is, hogy egy olyan vállalati architektúra programot alakít ki a szervezet, amely a túltervezés miatt nem optimális. Architektúrális előnyök túlhangsúlyozása (skálázhatóság, újrafelhasználhatóság stb.) más szempontok rovására mehet. Az architektúrálisan ideális megoldások ezen kívül gyakran drágák. Az architektúra irányítási folyamatoknak kell az egyensúlyt biztosítani.
A legrosszabb a „rosszul használt IT költség”, vagyis a valós üzleti célok támogatása nélküli költés. Hasznos, ha az architekti működés beépül a stratégia kialakítása és a projekt megvalósítása közé, ezzel segítheti a megoldások költségeinek optimalizálását is.

Felhasználói elfogadás

Fennáll a veszélye, hogy egyre több siló megoldás alakul ki a szervezeten belül. Egyes részlegek olyan informatikai megoldásokat és szolgáltatásokat választanak, amelyek a szervezeten belül egyediek, nem használhatók más területen. Az architekti módszerek a közös megoldásokra összpontosítanak. A közös megoldásokra való törekvés azonban további felhasználói elfogadási kockázatokat vezethet be.
A felhasználók panaszkodhatnak, hogy a közös megoldások kevésbé igazodnak üzleti egységük igényeihez. A silómegoldásaik felett az egyes részlegek teljes ellenőrzést élvezhetnek, míg ha kénytelenek átváltani a közös megoldásra, elégedetlenek lehetnek. A közös megoldások több szempontból a leghatékonyabbak, de általában nagyobb a felhasználói elutasítás kockázata. Jól kialakított architektúra irányítással lehet ezt a hatást csökkenteni.

Függőségek létrehozása

Az érett vállalati architektúra képesség eredménye lehet olyan függőségek tudatos kezelése, amelyek ma részben rejtetten maradhatnak.
Az első nagy lépés mindenképpen egy architektúra repozitórium (információs adatbázis) felépítése. Architektúra-tartományon belüli kapcsolatokon kívül a tartományok közötti függőségek is fontosak. A közös megoldások új függőségeket vezetnek be az üzleti egységek között:
  • A több üzleti egységet érintő változási kérelmeket prioritásként kell kezelni
  • Az üzleti egységek különböző üzleti ciklusokkal rendelkezhetnek, és eltérő változtatási ablakokat kérhetnek
  • A módosítási kérelmek ütközhetnek egymással
Kockázatot jelenthet a szervezeti egységek közötti ellenségeskedés, ami akár a változáskezelési folyamat teljes felborításához is vezethet. A jó architektúra irányítási gyakorlattal ezt kezelni kell.
Rejtett függőségek lehetnek a projektek között: a projektek megváltoztathatnak közös architektúra komponenseket. Az architektúra komponensek sokféleképpen kapcsolódnak egymáshoz. Az ilyen kapcsolatokkal a projekteket közvetetten kapcsolják egymáshoz architektúra elemek függőségei révén.

Projekt csúszások

Az esetleg előforduló projekt határidő csúszások általában veszélyesek a szervezetek számára. Az architektúra irányítási folyamatok további projekt-ellenőrzési pontokat, például megfelelőségi felülvizsgálatokat vezethet be. Ezek során a megoldás architektúra validálásával segítheti az architekti működés a megvalósítás útjában álló akadályok elkerülését.
Az architektúra menedzsment folyamatok azonban bizonyos estekben késleltethetik is a projekteket, és akár túlzott mértékű fölösleges adminisztrációt is eredményezhetnek. Ezért létre kell hozni egy jól használható architektúra irányítási keretet a szükséges ellenőrzési pontok biztosítására, úgy, hogy az ne okozzon felesleges túlterhelést. Megfelelő architekti eszközök központi repozitóriummal és az együttműködés fokozott támogatásával segíthetnek ebben.
Fejlett tervezéssel és jó kommunikációval, megfelelő architektúra repozitórium használatával, tudásbázisok, közös struktúrák (fejlett architekti szolgáltatások) felhasználásával felgyorsítható a projektek kezdeti szakasza, amikor például kevesebb erőforrásra van szükség a jelen (as-is) helyzet felderítéséhez.

Gondos mérés

Tipikus helyzet sok szervezetnél, hogy tervek készülnek, de az előrehaladást nem követik megfelelően és nem határoznak meg ez alapján intézkedéseket sem.
Az architektúra terv gyakran tartalmaz üzleti teljesítmény mutatókat. Amikor ezeket a mutatókat csoportok és munkatársak értékelésére használják néha ebből váratlan és ellentétes eredmények származnak. Amikor az emberek tudják, hogy méréssel értékelik őket, az drasztikusan megváltoztathatja viselkedésüket.
A vállalati architektúra programok általában nyomás alatt állnak, hogy kézzelfogható üzleti eredményeket mutassanak. Mégis a vállalati architektúra programnak általában nem az a legjobb megoldása, ha a mérőszámokat teszi a legfontosabb, vagy akár egyedüli értékelési szemponttá.
A metrika önmagában jó dolog. A metrikák teljes hiánya veszélyes. Biztosíthatják az üzleti átláthatóságot, és kiemelhetik az operatív szűk keresztmetszeteket és problémákat. A mutatók azonban további kockázatokat vezethetnek be, ezért ezeket óvatosan célszerű használni.
Az architekti gyakorlatok elsősorban a tervezésre összpontosítanak, és fennáll a veszélye annak, hogy elveszítik a „valóság alapjukat”. A jelen (as-is) és a jövő (to-be) helyzetek megfelelő kapcsolatát folyamatosan kezelni kell, az átmenetet tervezni kell, hogy elkerüljük a haszontalan tervek létrehozását.

Kommunikáció

A hatékony és stabil működés egyik kulcsfontosságú tényezője a jó kommunikáció. A jó kommunikációhoz közös nyelvre van szükség, amelyet a különböző felek megértenek. A helyes vállalati architektúra menedzsmant gyakorlatnak meg kell határoznia ezt a közös nyelvet (fogalmak, modellek, tudásbázis), és biztosítania kell a szükséges csatornákat (fórumok, találkozók, eredmények, stb.) a felek között.
Ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy nem hatékony, értelmetlen rendszeres találkozókat, „architektúra fórumokat” stb. határoznak meg, amelyek haszontalan architekti tevékenységeket eredményezhetnek. Ezért az architektúra program kommunikációs tevékenységeit szigorúan kell megtervezni, moderálni és összpontosítani az emberek idejének tiszteletben tartására.

Összegzés

A fejlett vállalati architektúra menedzsment képesség sokat segíthet egyes felmerülő kockázatok csökkentésében. Igaz, hogy maga az architekti módszertanok használata, az architektúra menedzsment kialakítása is hozhat be újabb kockázatokat a szervezet életébe, de mégis a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha egy olyan szervezet, ahol nagy méretű, összetett architektúrák vannak, melyek ráadásul eléggé gyorsan változnak is, nem alakítja ki a fejlett vállalati architektúra menedzsmentet és nem hasznosítja az architekti munka eredményeit.

2019. július 17., szerda

Képesség-alapú tervezés TOGAF és ArchiMate használatával

A képesség-alapú tervezés (CBP - Capability-Based Planning) egy olyan hatékony megközelítés, amely összekapcsolja a szervezet stratégiai irányát az Enterprise Architecture módszerekkel és a projekt / portfóliókezeléssel a szükséges képességek kialakítása érdekében.

Az üzleti képesség itt egy olyan meghatározott képességet vagy kapacitást jelent, amely az adott vállalkozás számára szükséges egy meghatározott cél vagy eredmény elérése érdekében. Leírja, hogy a vállalkozásnak mit kell tennie annak érdekében, hogy értéket teremtsen ügyfelei és tulajdonosai számára, de nem határozza meg részletesen, hogyan lehet elérni azt. Az üzleti képesség magában foglalja az embereket, a folyamatokat, a technológiákat és az információkat.

A CPB négy általános lépése (Map – Assess – Plan - Control) önmagában is használható, de a TOGAF ADM-mel (Architecture Development Method) együtt, vagy az ArchiMate nyelv használatával, avagy a TOGAF szabvány és az ArchiMate specifikáció együttes használatával még hatékonyabb az alkalmazása.


A Capability-Based Planning segítségével a szervezet képességei különböző aspektusainak érettségével és fejlődésével kapcsolatban a következetes értékeléshez megfelelő mérés és szabályozás alakítható ki. Hasonlóképpen mérést és nyomon követést biztosít az elért program és projekt eredményekre vonatkozóan. A CPB által biztosított nyomon követhetőség hatékony eszköz annak kiderítésében, hogy mely kezdeményezések eredményezték a legnagyobb javulást az üzleti területen, és melyikek nem. Igy a szervezet érettsége hosszabb távon is fenntarthatóvá válik.
Az érdekeltekkel való kommunikáció a képesség-alapú tervezés megvalósítása során elsődleges tevékenység, és az ArchiMate modellezési nyelv használata sokkal kifejezőbbé és pontosabbá teszi a kommunikációt.

Egy új Guide jelent meg ezzel kapcsolatban a The Open Group kiadásában.
Ez az új útmutató leírja a vállalati képességekre épülő tervezést, amely a rövidebb és hoszabb távú célokra, a szervezet képességeire, valamint a változási kezdeményezésekre való megfelelő rálátást biztosítja. Célja, hogy folyamatokat, módszereket és példákat mutasson be azzal kapcsolatban, hogy hogyan valósítsuk meg a szervezet képességalapú tervét.
Ez a 2019.07.16-án megjelent útmutató a 2016 novemberében közzétett, a CPB fehér könyvre (W16C) épül.

Az új kiadvány címe: G193: Capability-Based Planning Supporting Project/Portfolio and Digital Capabilities Mapping Using the TOGAF® and ArchiMate® Standards
Letöltési link: https://publications.opengroup.org/g193
A dokumentumban két modellezési módszert mutat be:

  • Képesség-alapú tervezés a TOGAF metamodell használatával, artifaktokkal (architektúra modellek) az ArchiMate jelöléssel
  • Képesség-alapú tervezés az ArchiMate modellezés segítségével

Így kiválasztható, hogy melyik metamodell és artifaktok kerüljenek felhasználásra, a TOGAF Standard, 9.2 változatban vagy az ArchiMate 3.0.1 specifikációban meghatározottak.

Az útmutató tartalmaz egy példát is a kapacitás alapú tervezésre az ArchiMate nyelv használatával, a dokumentumban leírt általános lépéseket követve, az ADM fázisok leképezését felhasználva. A példa az ArchiSurance esettanulmányra épül.

2018. október 3., szerda

Szükség van még vállalati architektúra tervezésre a felhő megoldások terjedése idején?

Milyen hatása van a felhőalapú megoldások terjedésének a vállalati architektúrákra? Kell-e még egyáltalán vállalati architekt? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel manapság, melyek kapcsán érdemes elgondolkozni az architekti munka változásain.


Mivel egyre több nagy szervezet egyre kevésbé támaszkodik a korábban megszokott saját hatalmas, monolitikus vállalati megoldásaira, csábító azt gondolni, hogy a fenntartható vállalati architektúra (EA – Enterprise Architecture) létrehozásának kemény munkája is lassan feleslegessé válik. Ahogy sok vállalat költözik a felhő alapú megoldások világába, úgy is gondolhatják, hogy jórészt az EA-val kapcsolatos problémától is sikeresen megszabadultak. De valóban ez lenne a helyzet? 


A felhőalapú átalakítások lehetőséget teremtenek új üzleti modellekre, innovációra és a vevői elégedettség fokozására is. A felhő már nem csak egy informatikai varázsszó, az üzleti stratégia meghatározójává kezd válni. A felhő megoldásokra épülő átalakítások megvalósítása nem könnyű: jelentős, megfelelő időben történő erőfeszítést igényel. Új üzleti jövőképet, az igényeket és az ezekhez kapcsolódó kultúrát is meg kell határozni.
Minden szervezet eltérő felkészültségi szinttel rendelkezik a felhő megoldások felhasználására vonatkozóan, és ez meghatározza az első lépéseket és a várható előnyöket a felhő felhasználásra történő átállás folyamatával kapcsolatban. Érdemes ezek ismeretében alaposan megfontolni, hogy mely alkalmazások és infrastruktúra elemek kerüljenek a felhőbe. Célszerű áttekinteni az üzleti és az alkalmazás életciklusokat, az alkalmazás architektúrát, az adatokat és a vonatkozó technológiai megfontolásokat.

Sok éve bebizonyosodott, hogy a jó vállalati architektúra kulcsfontosságú tényező a szolgáltatásorientált architektúrák (SOA) hatékony bevezetéséhez. Sok szervezet megtapasztalta már az EA átvilágítás, egy fajta "due diligence" hiányát projektek bukása vagy részbeni sikertelensége esetében. Hiszen a vállalati architektúra egyszerűen fogalmazva egy áttekintő kép, az üzleti folyamatok és az informatikai szolgáltatások közötti kapcsolatokról. Ehhez szorosan kapcsolódóan szükség van még egy mindennapos irányítási mechanizmusra is, amely szintén egy jól megtervezett vállalati architektúrával jön létre. Mind ezek elmaradhatatlan részei egy olyan megoldásnak, ami biztosítani tudja, hogy a megfelelő technológia képes legyen támogatni az üzleti működés átalakítását.

Cloud használata esetén még inkább szükség van EA-re, mint valaha

A felhő szolgáltatásokra átálló számos szervezet tevékenységét (különösen a nyilvános felhővel próbálkozókét) gyakran sorozatos kisérletek és hibák jellemzik. Egy idő után általában rájönnek, hogy létrejött a lábnyomuk a felhőben anélkül, hogy megnézték volna, hogyan illeszkedik mindez a stratégiájukba és az üzleti igényekhez.
Mára a vállalati architekt tevékenységet több szervezetben kezdik szükségtelennek tekinteni. Ezzel szemben a hibrid informatikai környezet megteremtése a változó üzleti igények kielégítése érdekében pont a vállalati architekt szakemberek munkáját igényli, ami biztosítja az alapvető kapcsolatot az üzleti és az informatikai szolgáltatások között.


Mert mire is van szükség? Meg kell érteni az üzleti igényeket, meg kell határozni a funkcionális követelményeket, meg kell hozni a technikai döntéseket és meg kell határozni a megvalósítási terveket az üzlet és az IT összehangolása érdekében. Egy kis létszámú vállalati architekt csapat létrehozása jó befektetést jelent a szervezet számára. Ezzel elkerülhető a rossz döntések meghozatalának frusztrációja, a helytelen tervek végrehajtása, és hogy állandóan a változó és nem várt üzleti igényekhez kelljen alkalmazkodni. Minden érintett fél érdekeit az szolgálja leginkább, ha összejönnek és megpróbálják megérteni a jövőre vonatkozó elképzeléseket, aztán a tervezést ennek megfelelően végzik. Ezzel egy közös jövőkép alakulhat ki valamint az az érzés is, hogy részesei vagyunk az átalakulás formálásának.

A cloud computing önmagában nem helyettesíti a vállalati architektúrát. Nem nyújt "végtelen skálázhatóságot", nem igaz, hogy „fillérekbe kerül", és az sem, hogy "egy óra alatt megvalósítható" és még sok más problémára sem nyújt önmagában megoldást.
Ez egy izgalmas technológia, amely valóban megvalósíthatja azt az ígéretet, hogy eredményes és hatékonyabb, rugalmasabb számítástechnikai platformokat biztosítson, de napjainkban a felhő nem képes kielégíteni a túlfeszített várakozásokat.

Felhőszolgáltatások integrálása a vállalathoz EA segítségével

Amikor felhő felhasználásáról van szó, valójában szolgáltatásokkal foglalkozunk, csak úgy, mint a klasszikus SOA architektúrák tervezésénél. Egy megfelelő vállalati architektúra modell (célszerűen a szabványos ArchiMate nyelven) pontosan leírhatja a szolgáltatásokat és a szolgáltatások megvalósítását. Ez jól illeszkedik a felhőmodellhez.
Az SaaS-t jól le lehet írni olyan alkalmazási szolgáltatásokként, amelyek az üzleti folyamatokat támogatják. Hasonlóan a PaaS-t mint technológiai szolgáltatást (vagy szolgáltatáscsomagot) modellezhetjük egy adott alkalmazás komponenseinek és adatainak támogatásához.
 Az SaaS követelmények meghatározásához tipikusan szükség van az alábbiakra:
  • Az érdekelt felek motivációja
  • Az üzleti modell, amelyet támogatnia kell
  • Együttműködés más alkalmazásokkal
  • A felhő és a házon belüli rendszerek közötti összeköttetést igénylő szolgáltatások igénybevétele az ügyfél technológia szintjén
  • A megoldás nem funkcionális szempontjai

A hibrid felhőplatform a vállalkozásoknak segítséget jelenthet a saját tulajdonú hardverrel / szoftverrel járó korlátoktól történő megszabadulásban. Olyan környezetet teremt, ahol az üzleti felhasználók gyorsan hozzáférhetnek az általuk igényelt erőforrásokhoz. Ez az automatizálással járó költségeket csökkentheti. Lehetővé teszi a fejlesztők számára az agilis szállítást. Segít az „árnyék IT” megszüntetésében is.
A vállalati architektek közreműködése a felhő megoldásokra való vállalati áttérés esetén a fentiek szerint döntő fontosságú. Az enterprise architect módszerek, bevált gyakorlatok felhasználása minden lényegtes vállalati változás kapcsán előnyös, de a cloud szolgáltatásokra történő átállás kapcsán különösen hasznos a sikeres tervezés és megvalósítás érdekében.

2018. június 18., hétfő

Az ArchiMate nyelv és az Archi eszköz használata holland önkormányzatban


Az informatika egyre fontosabb az üzleti működéshez és ezzel megfelelő architektúrák használata is még fontosabbá válik. Ezért döntött úgy Nijmegen önkormányzata is néhány éve, hogy az ArchiMate-et használja architektúra leíró nyelveként. A közelmúltban az Archi alkalmazást választották az ArchiMate használatát támogató standard alkalmazásként.


Korábbi blog bejegyzésekben már többször foglalkoztunk az ArchiMate architektúra modellező nyelvvel (ArchiMate és TOGAF, Az ArchiMate architektúra leíró nyelv és az UML, CIO fegyvertár 2014, Új lehetőségek az architektúra tervezőknek – megjelent az ArchiMate 3.0, Az ArchiMate modellező nyelv használata) és legutóbb egy olyan megoldást mutattunk be, ami architektúra keretrendszert, módszertant, nyelvet és támogató eszközt is tartalmazott az architektek munkájához (Szabványos, megosztható, újrahasznosítható tervezés). Most egy holland önkormányzat példáját ismerhetjük meg, ahol szintén ezeket az eszközöket választották munkájuk támogatására.

Az ArchiMate architektúra modellező nyelv kiválasztásának számos oka volt: segít a gyakorlatban az architektúra jobb leírásában, világszintű szabvány és manapság széles körben használják a holland kormányzatban.
Az önkormányzatok GEMMA referencia-architektúrája az ArchiMate intenzív használatát teszi lehetővé. Egyebek között az üzleti és alkalmazáselemek modellezése és azok kapcsolatainak ábrázolása is lehetséges. Minden önkormányzat saját alkalmazásokat regisztrálhat a Nemzeti Szoftverkatalóguson keresztül, és az országos referenciaarchitektúrához kapcsolhatja. Az összes adat AMEFF formátumban (ArchiMate Model Exchange File Format) exportálható, és az önkormányzatok által használt architektúra menedzsment alkalmazásokba importálható.

A megfelelő eszköz

Annak érdekében, hogy jól használható legyen az ArchiMate nyelv, támogató eszközök szükségesek. Számos alkalmazás támogatja az ArchiMate használatát. Mindegyiknek megvannak a maga előnye és hátránya, ezeket különböző üzleti modellekkel rendelkező vállalatok biztosítják.
Az önkormányzatnál nem törekedtek arra, hogy megtalálják a "legjobb alkalmazást". Céljuk a számukra legalkalmasabb alkalmazás kiválasztása volt. Például fontosnak tartották, hogy az eszköz könnyen használható legyen, nincs szükségük például a BPMN vagy az UML támogatására ("csináljunk egyetlen dolgot és azt az egyet csináljuk jól"), megfizethetőnek kell lennie stb.
Bár már korábban is használták az Archi-t, és kedvelték a használatát, volt egy nagy akadály: a megosztott adattár hiánya, vagyis hogy csapatként is jól tudjanak dolgozni. Ezért jutottak el az egyik jól ismert kereskedelmi termékhez. Azonban ennek a megoldásnak az árazása olyan volt, hogy nem tudták megoldani a szükséges finanszírozást.

Legyen együttműködés az architektúra menedzsmentben is

Időközben megjelent az Archi szoftverhez a "Model Repository Collaboration Plugin": az Archi eszköznek egy olyan kiterjesztése, amely lehetővé teszi az együttműködést azáltal, hogy a modellek megosztását és verzió kezelését egy közös verziókezelő rendszerrel végzi. 
Az így elérhetővé vált git alapú verzió kezelő megoldással olyan szolgáltatások használata lehetséges, mint a megosztás, a verziók kezelése, az elágazás és a visszavonás. Végre, az elmúlt 10 év során a szoftverfejlesztőknek nyújtott új és izgalmas szolgáltatások elérhetőkké váltak az Enterprise Architects szakma számára is.

Nyílt fejlesztés, nyílt forráskód

Több mint 10 évvel ezelőtt a Nijmegen városi tanács úgy döntött, hogy előnyben részesíti azokat a szolgáltatókat, akik a szoftver megvásárlásakor a "nyílt forráskód" elv szerint dolgoznak. A gyakorlatban ez a kezdeményezés csöndben elhalt, de az utóbbi években a nyílt forráskódú szoftverek használata ismét nagyon aktuálissá vált. Részben, mivel a nyílt forráskódú termékek ma is ugyanolyan jók, vagy jobbak, mint a kereskedelmi termékek, részben azért, mert az IT növekvő fontossága miatt a szállítótól való nagyfokú függőség nem kívánatos.
Az Archi-val a nyílt forráskódú fejlesztés előnyei maradéktalanul megvalósulnak. Van egy minőségi termék, mögötte aktív fejlesztés, amelyet a felhasználók igényei vezérelnek, és nincs gyártói függőség. Az összes kód nyilvános, az AMEFF csere formátumot közvetlenül a bevezetés után támogatták, és a verziókezeléshez az elterjedt, népszerű git van használatban.
Nijmegen önkormányzata úgy döntött, hogy aktívan hozzájárul az Archi továbbfejlesztéséhez havi adomány formájában. Összehasonlításképpen ez a töredéke annak, amennyit a kereskedelmi csomagokra költenek, de olyan gesztus, amely támogatja ezt a fajta fejlesztést.
Nijmegenben lépésről lépésre megismerik az ArchiMate és az Archi által kínált lehetőségek hatékony kihasználását. Jelenleg az Archi eszközt használják Windows és Linux rendszeren GitLab repository-k felhasználásával. Rendszeresen generálnak HTML exportot, amelyet az intraneten közzétesznek, hogy minden alkalmazott könnyedén hozzáférhessen minden információhoz.

A holland példa inspiráló lehet itthon is akár más iparágakban is a korszerű architektúra tarvezés és menedzsment megvalósítására.

2018. április 19., csütörtök

TOGAF 9.2 újdonságok

A The Open Group független szabványosító testület 2018.04.16-án bejelentette a legelterjedtebb enterprise architect keretrendszer új verzióját, a TOGAF® 9.2 szabványt.
A 2009-ben megjelent TOGAF 9 Enterprise Edition legújabb, 9.2 változatát jelentette be a szabványt fejlesztő gyártófüggetlen nemzetközi szervezet, a The Open Group.

A TOGAF szabvány nagyobb hangsúlyt fektet az üzleti architektúrára, a digitális trendekre és az IT-n kívüli üzleti átalakulásra. A szabványt átszervezték és ezzel az újonnan bevezetett TOGAF könyvtár központját alkotja. A TOGAF könyvtár olyan referenciakönyvtár, amely iránymutatásokat, sablonokat, mintákat és egyéb referencia anyagokat tartalmaz, amelyek felgyorsítják a vállalati új architektúrák létrehozását. Több mint 130 dokumentumot tartalmaz a TOGAF keretrendszer gyakorlati alkalmazásának támogatására.

A legfontosabb változások


  • A TOGAF könyvtár bemutatása és alkalmazása az architektúra fejlesztési módszerben
  • Erősebb összhang az ISO/IEC/IEEE 42010 szabvánnal
  • Az IT4IT több helyre bekerült, mint példa a referencia architektúrákra
  • Új fogalmak kerültek be a metamodellbe – főként az ArchiMate harmonizáció erősítésére
  • Az architektúra Repozitóriumba bekerültek az architektúra követelmények és a megoldás gyűjtemény is
  • Új artifaktok kerültek be, többek között az ArchiMate harmonizáció miatt is
  • A két referencia modell kikerült külön dokumentumba, a TOGAF könyvtárba
  • Külső dokumentumokba került a két architekturális stílus: Biztonsági és SOA architektúrák.
  • Az Üzleti forgatókönyvek és üzleti célok fejezet külső dokumentumba került a TOGAF könyvtárba
  • Kikerültek azok a hivatkozások, amelyek már nem aktuálisak vagy nem elérhetők
  • Sok egyéb kisebb jelentőségű szerkesztői korrekció történt


TOGAF könyvtár 

A TOGAF® könyvtár a TOGAF szabványt támogató strukturált on-line könyvtár. A TOGAF könyvtárat a The Open Group Architecture Forum irányítása alatt tartják karban.
A könyvtár tartalma a TOGAF Enterprise Continuum szerint szerveződik:
  • 1. rész: Alap dokumentumok - Általánosan alkalmazandó információk az TOGAF keretrendszer vagy a vállalati architektúra témájával kapcsolatban
  • 2. rész: Általános útmutatók és technikák - Az architektúrák stílusát ismertető információk, valamint a TOGAF keretrendszer és az Enterprise Architecture alkalmazási lehetőségei specifikusabb kontextus jellemzőinek kiaknázására
  • 3. rész: Iparág specifikus útmutatók és technikák - Információk, amelyek leírják, hogyan alkalmazható a TOGAF keretrendszer és a vállalati architektúra egyes vertikális iparági szegmensek sajátos igényeinek kielégítésére
  • 4. rész: Szervezet-specifikus útmutatók és technikák - Információk, amelyek leírják, hogyan alkalmazták az TOGAF keretrendszert és a vállalati architektúrát az egyes vállalkozások igényeinek kielégítésére

Ha a könyvtáron belüli források a TOGAF architektúra fejlesztési módszer (ADM) megvalósítására vonatkoznak, és kifejezetten hivatkoznak a TOGAF szabvány egyes pontjaira, akkor a könyvtárban Függő dokumentumként vannak besorolva. Olyan erőforrások, amelyek útmutatást adnak a szabványban leírt jellemzők kihasználásához, Támogató dokumentumoknak minősülnek. Az általános architektúrához kapcsolódó erőforrások, amelyek nem tartalmaznak konkrét utalásokat a TOGAF szabványra, az EA Általános dokumentumok közé tartoznak.