Architektúra irányítás - Architecture Governance

Az utóbbi időben több magyar vállalatnál, szervezetnél jól érzékelhetően megfogalmaztak enterprise architektúra (EA) célokat, elvárásokat és ezek pályázatokban, tenderekben is megjelentek különféle formában. Ez mindenképp örömteli hír az architektek, a szakma számára: a hosszas evangelizálás után most már megrendelői oldalról jelenik meg elvárásként valamilyen EA módszer használata, néhány helyen konkrétan a TOGAF keretrendszer ismerete, használata, szakemberek rendelkezésre állása, mint feltétel. Logikus, hogy elsőként a szállítók kiválasztásánál jelenik meg feltűnően az EA mint szűrő feltétel. Ami azonban a hazai érettséget még inkább jellemzi, az a tény, hogy több szervezet foglalkozik saját EA képességeinek, gyakorlatának kialakításával. Nos, néhány ilyen kezdeményezést látva, némelyekben közreműködve, azt gondolom, itt az idő az architektúra irányításról (architecture governance) írni ebben a blogban is.

Az alábbiakkal a cél egy rövid útmutatás, kiindulási szempontok bemutatása az architektúra irányítás (architecture governance) kialakításához. Ahol még nincs kialakult EA képesség, ott javasolt egy kifejezetten az architekti megközelítési mód, az architektúra szemléletű működés megalapozására irányuló, annak legfontosabb elemeit kialakító, erre fókuszáló projekt indítása. Ennek során kialakítható a saját, testreszabott, legmegfelelőbb architektúra irányítás is.

Ehhez kiindulásul most az általános vállalati architektúra legjobb gyakorlatán, a TOGAF-on (The Open Group Architecture Framework) és néhány szervezet eddigi tapasztalatain alapuló megfontolások következnek.

Az architektúra irányítás természete, szintjei

Nézzük először az irányítás (governance) természetét általánosságban, valamint a lehetséges szintjeit.

Az architektúra irányítás alapvetően azt a gyakorlatot és hozzáállást jelenti, amivel az adott szervezet architektúráinak menedzselése és kontrollálása történik.

Közeli, rokon fogalmak a „governance”, vagyis az irányítás és a „management”, ami jobb magyar szó híján szintén a vezetés, intézés, irányítás tevékenységeit takarja. A most tárgyalásra kerülő „governace” elsősorban a szabályok betartásának felügyeletét, a szabályszerűséget, a szabályokkal összhangban történő működés számonkérését és ennek támogatását, elősegítését jelenti. Amennyiben a menedzsment a szervezet működtetését jelenti, akkor a governance arról szól, hogy figyelemmel kísérjük azt, hogy megfelelően működjön a szervezet.

A hatékony architektúra irányítás biztosítja egyrészt azt, hogy a problémákat korán azonosíthassuk, másrészt azt, hogy a környezet folyamatos változásai kontrollált formában zajlódhassanak.

Az architektúra irányítás nem elszigetelten létezik, több kapcsolódó irányítási struktúra hierarchiájában működik: a vállalatirányítás, a technológiai irányítás, az IT irányítása mind összefügg az architektúra irányítással is.

Mindezek az irányítási struktúrák másik dimenziót tekintve létezhetnek például vállalat-csoport vagy anyavállalat szinten és az adott szervezet, vállalat szintjén is és adott esetben földrajzi tagolásban is megjelenhetnek olyan szervezeteknél, amelyek több helyszínen működnek.

Az architektúra irányítás jellemzői

Az architektúra irányítás tehát a fentieknek megfelelően alapvetően azt a gyakorlatot és hozzáállást jelenti, amivel az adott szervezet architektúráinak menedzselése és kontrollálása vállalati szinten megtörténik. 

Az architektúra irányítás tartalmát legfőképpen az alábbiak alkotják:

• Ellenőrző rendszerek bevezetése

Ezek tárgya az architektúra komponensek és tevékenységek létrehozása és monitorozása. Céljuk az architektúrák hatékony bevezetésének, megvalósításának és fejlesztésének biztosítása.

• A szükséges megfelelőségeket biztosító rendszer bevezetése

Ennek fő célja a belső és külső szabványoknak és szabályozási kötelezettségeknek történő megfelelés biztosítása.

• Folyamatok bevezetése

Ez ügyben olyan folyamatok kialakítása szükséges, amelyek támogatják a fenti rendszer hatékony menedzselését, megállapított paraméterekkel.

• A felelősségre vonhatóság biztosítására

Biztosítani kell az adott szervezeten belüli és kívüli, pontosan meghatározott érdekelt felek felé a felelősségre vonhatóságot.

Az architektúra irányítás, mint vezetői felelősség

Az IT irányítás (a fenti governance értelemben) a legtöbb szervezetben már egyértelműen a vállalati felső vezetés felelőssége ma is az általános üzleti irányítás részeként. Az architektúra irányítás pedig kulcsfontosságú az informatika üzleti célú használatának eredményessége terén. Ilyen módon az architektúra irányítás is mindinkább felső vezetői szintű felelősséggé válik önmagában is.

Fontos feladat ezzel kapcsolatban az IT és az architektúra irányítás nyitottságának megteremtése, a működés átláthatóságának, kontrollálhatóságának javítása, azért hogy az üzleti terület ide kapcsolódó feladatait tisztázni és kezelni lehessen az architekturális tevékenységek terén is.

A TOGAF felhasználása az architektúra irányításban

A TOGAF a legelterjedtebb architektúra keretrendszer, amely összefoglalja a legjobb bevált gyakorlatokat és részletes módszertant, folyamat leírást tartalmaz új architektúrák meghatározása, az átmenet megtervezésére, valamint az új architektúrákat megvalósító implementációs projektek architekturális felügyeletének tevékenységeire. Külön fejezetben foglalkozik igen részletesen az architektúra irányítás ajánlott, bevált gyakorlatával is.

Az architektúra irányításnak csak az egyik területét jelenti az a fázis, amelynek során a megvalósítási projektek architekturális megfelelőségét szokás vizsgálni. Az architektúra irányítás számára egy olyan rendszert kell kialakítani, amely hatékony folyamatokat határoz meg, amelyek biztosítják azt is, hogy az architektúra irányítás üzleti felelőssége is hatékonyan kezelhető legyen. Ennek bevált formája egy vállalati architektúra irányítási rendszer kidolgozása. 

Architektúra irányítási keretrendszer

Az architektúra irányítás egyik fontos aspektusa a fentebb már említett implementáció-irányítás, de ennél szélesebb feladatköre van. Az irányításnak foglalkoznia kell az architekturális tevékenységek teljes körével, közte a fentieken túl többek között az új architektúrák tervezésével, az alapelvek, a követelmények folyamatos karbantartásával.

Az adott szervezet architektúra irányítási rendszerének kialakításához kiinduló pontként jól felhasználható a TOGAF-ban szereplő általános architektúra irányítási keretrendszer, amit az adott szervezet sajátosságainak megfelelően kell átalakítani. Ennek részeként hatékony működőképes folyamatokat kell meghatározni az architektúra irányítás területére, a vonatkozó szervezeti, felelősségi, képzési és egyéb szempontok figyelembevételével.

Az architektúra irányítás koncepcionális szerkezete

Az alábbi ábrában összefoglalt modell a már említett, a TOGAF részeként dokumentált, általános architektúra irányítási keretrendszer szerint ábrázolja az architektúra irányítás célszerű komponenseit.

Lényeges sajátossága az ajánlott modellnek a folyamatok különválasztása a hozzájuk kapcsolódó tartalmaktól. Amennyiben összevont dokumentumok írják le a legfontosabb architektúra irányítási folyamatokat a hozzájuk tartozó tartalmakkal, akkor minden változás (akár folyamatváltozás, akár bizonyos tartalmak változása) a teljes dokumentáció változtatását vonja maga után. A szétválasztás tehát a későbbi változások átvezethetősége miatt is hasznos. 

Összegzés

Azoknál a szervezeteknél, ahol az EA megközelítés igénye megfogalmazódott, de még a saját EA képességek kialakítása nem történt meg, ott ajánlott az EA irányítás megfelelő megtervezése. Ehhez jó kiindulópont lehet a TOGAF, azon belül is az architektúra képességek keretrendszere, az Architecture Capability Framework architektúra irányítással foglalkozó része. Mindenképpen érdemes mások bevált gyakorlatát megismerni ebben az esetben is.

CIO fegyvertár 2014

Sok szó esik manapság a vállalati informatikai igazgatók (CIO) szerepének átértékelődéséről. Egy közelmúltbeli konferencia beharangozója meglehetősen harcias nyelvezettel fogalmazott:

„Kihirdették az elemzők az ostromállapotot. Már nem is azt az öt-tíz éve egyébként elképzelhetetlennek tartott kérdést teszik fel, hogy fontos-e a belső IT, az IT szervezete a vállalatok életében, hanem egyenesen azt firtatják, hogy fontos-e az informatikai vezető, szükség van-e egyáltalán a CIO-ra.” (CIO.hu 2014 konferencia, Sümeg)

Nos, meghívást kaptam a konferenciára azzal az instrukcióval, hogy gyakorlati segítségre van szükség a CIO-k számára ebben a helyzetben. Átgondolva, mit is ajánlhatok, végül is (a katonai szóhasználatnál maradva) 3 éles harci fegyvert és egy hasznos tapasztalatokkal rendelkező reguláris csapatot ajánlottam a résztvevők figyelmébe.

Enterprise Architecture
Az első harci fegyver a vállalti informatikai vezetők számára egy alapállás, megközelítési mód, egy elterjedt módszertan átvétele, adaptálása volt. Ez pedig az Enterprise Architecture (EA) és annak legelterjedtebb, nemzetközi, gyártó független keretrendszere a TOGAF® (The Open Group Architecture Framework).

A TOGAF segít megtalálni a legmegfelelőbb utat a stratégiától a megvalósításig, a magas szintű elképzelésektől a konkrét fejlesztési, bevezetési projektekig.

A TOGAF architektúra fejlesztési módszertana, az ADM (Architecture Development Method) együttműködve más fontos módszertanokkal, mint a projekt menedzsment, a szoftver fejlesztés és az IT üzemeltetés bevált módszereivel, biztosítja a szervezet céljainak támogatását az átfogó szemlélet, a módszeres tervezési lépések révén.

A TOGAF négy terület összehangolt vizsgálatával, tervezésével foglalkozik: az üzlet-, az adatok-, az alkalmazások és a technológia architektúráját fedi le.

ArchiMate

A TOGAF a legelfogadottabb Enterprise Architekt keretrendszer, és módszertana az ADM elismerten a legkidolgozottabb ebben a műfajban. Megvannak azonban a TOGAF határai is: nem ad részletekbe menü útmutatást a javasolt dokumentumok (u.n. architekturális artifaktok) elkészítésének részleteihez. Vagyis nincs benne definiálva egy szabványos nyelv erre a célra. A célszerű lépések a keretrendszertől a módszertanon át egy pontosan definiált leíró nyelvhez vezetnek az alábbiak szerint.

A második harci eszköz ezért egy nyelv, egy grafikus tervező, modellező nyelv, ami kifejezetten a vállalati architektúrák meghatározására készült: ez az ArchiMate®.

Hogy hogyan is kapcsolódik az ArchiMate és a TOGAF, azt már részleteztem egy korábbi blog bejegyzésben. A lényeg az alábbi ábrából is látható.

IT4IT

A harmadik fegyver volt talán a legkevésbé ismert a CIO-k között: az IT4IT^TM. Ez (hasonlóan a TOGAF-hoz és az ArchiMate-hez) szintén egy Open Group szabvány, de az architektúra keretrendszerrel ellentétben eléggé új kezdeményezés. Hivatalosan a The Open Group konferenciáján Londonban 2014. október 20-23-án kerül nyilvánosan bejelentésre.

AEA Magyar Tagozat

Nos, utoljára maradt a beígért alakulat, a szervezett haderő. Az Enterprise Architekt szakemberek vezető szakmai szervezete a világon az AEA (Association of Enterprise Archiects), melynek pár éve már működik a helyi szervezete is, az AEA Magyar Tagozat. Ez utóbbi egyesület elnökeként ajánlottam a CIO-k figyelmébe a lehetőséget: csatlakozhatnak egy aktív szakmai közösséghez, melyben a problémák, kérdések megosztása, megvitatása is lehetséges a legjobb bevált gyakorlatok megismerése mellett.



Üzenet

Zárásul, azzal a napóleoni üzenettel búcsúztam a CIO-któl, mely szerint legjobb védekezés a támadás! Vagyis a CIO pozícióval szembeni kétségek, aggályok kezelésére legjobb megoldás az adott szervezetnél az Enterprise Architect megközelítés, és az ilyen típusú képességek kialakítása. A CIO pedig álljon a kezdeményezés élére, legyen az ügy élharcosa, ezzel váltson szerepkört is: akit eddig karmesterként a vállalati informatikai „zenekara” vezetőjének tekintettek, az legyen sokkal nyitottabb az IT-n kívül a szervezet üzleti tevékenységei irányába is és az EA módszertan révén egy szélesebb körű megközelítésben segítse a szervezet üzleti céljainak elérését.

Ehhez jelent azonnal használható fontos fegyvereket a TOGAF, az ArchiMate és az IT4IT, valamint az AEA Magyar Tagozattal való együttműködés is.