2015. június 16., kedd

Felülnézetből teljes a kép

Minden évben sok-sok ember látogat el a látvány kedvéért magas hegyekre, kilátókba, nagy házak tetejére fáradtságot és gyakran pénzt sem kímélve. Miért ennyire érdekes a felülnézeti kép? A nyilvánvaló szokatlan nézőponton túlmenően minden bizonnyal az is szerepet játszik ebben, hogy a madárperspektíva olyan összefüggéseket is bemutat, amelyek a hagyományos nézőpontokból nem, vagy csak nehezen felismerhetőek.  

Egy közelmúltban tartott szakmai konferenciára kaptam meghívást azzal, hogy tartsak egy bevezető előadást annak a szekciónak az elején, amelyben sikeres ügyfél projektekről szóló beszámolók fognak elhangzani. Nos, elgondolkodva azon, milyen hasznos mondandóm lehet az igen színes, sokféle sikeres megoldást felvonultató szekció további előadóinak és hallgatóságának, végül arra jutottam, az enterprise achitecture (EA) fontosságáról, a megvalósítási projektek sikeréhez való hozzájárulásáról fogok beszélni. Hogy ez hogyan kapcsolódik a felülnézetben nyerhető teljesebb képhez, arra rövidesen visszatérek. 

Az előadás elején, mielőtt az EA területről esett volna szó, nyilvánvaló analógia adódott annak kapcsán, hogy nem sokkal korábban az egyik AEA klub rendezvényünk külföldi előadójának a repülőtérre kellett utaznia közvetlenül az előadása után. Nos, ilyen helyzetben hasznosak az útvonal tervező rendszerek, melyek az alábbihoz hasonló javaslatokat szolgáltathatnak:

  
Természetesen tudnunk kell a kiindulási pontunkat (baseline) az úti célt (target), valamint szükségünk van megfelelő, bevált módszerre (EA method, framework) az optimális útvonal kiválasztására. Utalva az architektúra tervezés sajátosságaira, kiemelendő, hogy nem feltétlenül az elsőre adódó útvonalat érdemes választani, ami példánkban a belvároson vezet keresztül. Érdemesebb például a várható kockázatok miatt is, a jelentős kerülőt tartalmazó M0 autóutat választani. Mindezt egy felülnézeti kép segíti, akár csak az EA módszerek esetében.

Az EA alkalmazása is egyfajta útvonal-tervezési probléma megoldásában segít, csak ahelyett, hogy például az Óbudai Egyetemről a repülőtérre vezető utat kellene megtervezni, általában a vállalati stratégiától a stratégiát megvalósító megoldásokig (megvalósítási projektekig) vezető út optimális maghatározásában segít.

Az EA módszerek alkalmazásának szükségességére utaló lehetséges jelek közül az alábbiakat emeltem ki a hallgatóságnak:
  • Két vagy több alkalmazás létezik azonos/hasonló funkcióra
  • Két vagy több adatbázis kezeli ugyanazon/erősen átlapolt adatokat
  • Több olyan rendszert használnak, amelyek nincsenek kapcsolatban egyik alapvető üzleti funkcióval sem
  • Van olyan alapvető üzleti funkció, amelynek a teljesítménye nem megfelelő pl. nincs IT támogatása
  • Több támogató funkció kiválóan teljesít, közben pedig egyes alapvető üzleti funkciók épp hogy megfelelően
  • Egyes stratégiai célok implementálása hiányos (hiányzó transzformációs erőfeszítések)
  • Rossz a teljesítmény, a hiányzó integráció miatt
  • Nincsenek/nem megfelelőek a mérések – nem látszik a szervezet teljesítménye

Nos, a hallgatóság határozott visszajelzést adott arra, hogy a fent jelzett problémák eléggé gyakoriak a hazai vállalatok, szervezetek életében.

Az architektúra fejlesztés alapvető hajtóerői közül kiemeltem, hogy korunkban, amikor jelentős változások történnek az élet minden területén, az EA megközelítés sokat segíthet a hatékony felkészülésben például az üzleti változásokkal járó megváltozó igényekre, vagy akár infrastruktúra változásokra, vagy olyan helyzetekben, amikor új üzleti célok eléréséhez változásokat azonosítanak a kulcs emberek.

Az architekt feladata ilyen helyzetekben mindenekelőtt az érintettek elvárásainak azonosítása és finomítása, majd ezek alapján a jövőbeni architektúra olyan nézeteinek elkészítése, amelyek bemutatják, a követelmények és eltérő szempontok hogyan vehetők figyelembe. Ennek kapcsán gyakran olyan kompromisszumokat kell találni, amelyek az érintettek esetleg ellentmondó aggályainak összehangolását eredményezik.

Az EA nélkül valószínűtlen, hogy az összes követelményt és szempontot figyelembe lehet venni – vagyis a „felülnézet” feltétlenül szükséges.

A vállalati architektúra tervezés és megvalósítás kapcsán lényeges szempont az adott architektúra hatókörének pontos meghatározása. Mivel egy teljes vállalat minden területére kiterjedő részletes architektúra megtervezése, megvalósítása nagyon idő és erőforrás igényes, a gyakorlatban az architektúra partícionálás gondos alkalmazása ajánlott, amit az alábbi ábra szemléltet:


A gyakorlatban nem ritka, hogy készül magas szintű stratégiai architektúra („felülnézeti kép”) és részletesebb u.n. szegmens architektúrák is több részletre kiterjedően és akár meghatározott vállalati képességekre, területekre még több részletet tartalmazó architektúra tervek is készülnek.

Összegzés
Vannak olyan jelek, amelyek a vállalati architektúra tervezés hiányosságára hívhatják fel a figyelmet. A felülnézeti kép elkészítése hasznos az egyre részletesebb architektúra tervek kidolgozásához, melyek egységét egy megfelelő keretrendszer, mint a TOGAF, jelentősen segíti.