Jól ismert tény, hogy a nagy nemzetközi vállalatok,
szervezetek már jó ideje alkalmaznak enterprise architect módszereket. Ezzel
együtt többször tették már fel a kérdést nekem is, vajon használható-e
egyáltalán a TOGAF (The Open
Group Architecture Framework®) a hazai vállalati környezetben? A közelmúlt
egyik szakmai rendezvényén (AEA
klub) is erről beszélgettünk a résztvevőkkel.
Az alábbiakban ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban foglaltunk
össze néhány hasznos gondolatot.
A TOGAF ismerete már most is többször előfeltételként
szerepel a pályázók számára, amint azt néhány közelmúlt hazai pályázatból
kiemelt részlet is mutatja az alábbi ábrán.
Az EA vállalati felhasználása természetesen igen eltérő
képet mutat a különböző szervezeteknél. Ezt sok tényező befolyásolhatja, mint
például a méret, komplexitás vagy akár a kulturális környezet is.
Tekintsük át
az alábbi ábrát követve azt az ideális folyamatot, amelyben a TOGAF felhasználása
minden olyan esetben megtörténik, ahol az hozzájárulhat az eredmények
javításához.
Amennyiben az adott szervezetnél még nincs hagyománya az
architekti megközelítés használatának, akkor elsőként az ez irányú képességek
kialakítására van szükség. Ez önmagában is kezelhető egy projektként.
Természetesen meg kell keresni azt az optimális időtartamot és erőforrás
ráfordítást, amivel az architekti képességeknek egy olyan minimális szintje
kialakítható, amely már a szervezet számára értékes szolgáltatásokat tesz
lehetővé. Jó hír, hogy a TOGAF önmaga alkalmazható erre a helyzetre is. Ennek
részleteivel egy korábbi
blog bejegyzésben már foglalkoztunk.
A fenti ábra bal felső sarkában a TOGAF részét képező ADM
(Architecture Development Method) elterjedt kör folyamata ezt jelképezi. A
gyakorlatban az ilyen típusú képesség kialakításra indított projekteknek tipikusan
van két sajátossága:
- A tiszta képesség fejlesztési célok mellett szokás (kisebb komplexitású és kevésbé kockázatos) architekti feladatok megoldását is szerepeltetni az ilyen típusú projekt céljai között.
- A hatékonyabb haladás érdekében külső erőforrások (például gyakorlott EA szakemberek, tanácsadók, minőségbiztosítók, oktatók) bevonásával célszerű a saját vállalati EA képesség kiépítését megvalósítani.
Mindenképpen célszerű a jelentősebb vállalati architektúra
projekt(ek)et a korábban kialakított saját architekti képességek birtokában
elindítani. Ezeket a már összetettebb, kockázatosabb, nagyobb jelentőségű
architektúra projekteket jelképezi az ábra jobb oldalán a két nagyobb méretű
TOGAF ADM folyamatábra, a két sárga kör diagram.
Nos, a módszertan lépéseire alapozva az említett
architektúra projektek az architektúra definíció elkészítése után az átmenet
megtervezése során részletesen meghatározzák a szükséges megvalósítási
projekteket, azok ütemezését, erőforrás igényét, kölcsönhatásait is. Amikor az
adott architektúra projekt a TOGAF ADM módszer szerint a „G. Implementáció
felügyelet” fázishoz érkezik, akkor indulnak el az ábra bal oldalán kék színnel
jelzett megvalósítási, implementációs projektek. Ezek tipikusan (a korábban
említett architektúra projektektől) független, önálló projektek, mégis az az
architekti felügyelet, irányítás, ami a korábban tervezésre fókuszáló architekt
csapat munkáját ebben az időszakban jellemzi, nagyon lényeges. Nem csak a
megvalósítás minősége szempontjából, illetve a korábban jóváhagyott
architektúra tervek minél pontosabb követése érdekében hasznos ez a
tevékenység. Az architektek, akik több megvalósítási projekttel is kapcsolatban
vannak, jelentős segítséget is nyújthatnak a megvalósítás során, felhívhatják a
figyelmet más projektek újrahasznosítható komponenseire, másutt bevált
módszerekre, fogásokra. Ugyanakkor az architektek ilyen jellegű tevékenységük
során olyan hasznos információkat szereznek, amelyeket jól felhasználhatnak
későbbi architektúra tervek készítésénél, akár az érvényben lévő architektúra
alapelvek finomítására is, valamint nem mellékesen olyan áttekintő
információkkal szolgálhatnak a vállalatnál folyó megvalósítási projektekről az
érdekelt vezetés számára, ami jól kiegészítheti az egyébként szintén lényeges
projektvezetői beszámolókat.
Természetesen a fentiekben ismertetett folyamat egy idealizált
helyzetre vonatkozott. Az írás elején említett szakmai klubnapon végig vettük
jó néhány hazai projekt tapasztalatait és ennek során világosan azonosíthattuk,
hogy a fent ismertetett ideális folyamatnak mely részei valósultak meg az egyes
projektekben. Megnéztük hol milyen előnyökkel járt a fentiek követése illetve
hol milyen problémát okozott ha lényeges elemek hiányoztak, elmaradtak vagy
összevonódtak más tevékenységekkel.
Összegzés
Az architekti megközelítés, a bevált módszertan alkalmazása
a vállalati célok megvalósítását leginkább azzal segítheti, hogy a tervezett
vagy szükségessé vált változásokat segít hatékonyan, a lehetséges legnagyobb
előnyök és legkisebb kockázatok mellett véghezvinni. A TOGAF maga
felhasználható már a későbbi munkához szükséges vállalati architektúra képesség
kiépítéséhez is, majd pedig (erre alapozva) a célszerű változások gondos
tervezéséhez és a megvalósítás felügyeletéhez.
