Egy közelmúltban tartott szakmai konferenciára kaptam
meghívást azzal, hogy tartsak egy bevezető előadást annak a szekciónak az
elején, amelyben sikeres ügyfél projektekről szóló beszámolók fognak
elhangzani. Nos, elgondolkodva azon, milyen hasznos mondandóm lehet az igen
színes, sokféle sikeres megoldást felvonultató szekció további előadóinak és
hallgatóságának, végül arra jutottam, az enterprise achitecture (EA)
fontosságáról, a megvalósítási projektek sikeréhez való hozzájárulásáról fogok
beszélni. Hogy ez hogyan kapcsolódik a felülnézetben nyerhető teljesebb képhez,
arra rövidesen visszatérek.
Az előadás elején, mielőtt az EA területről esett volna szó,
nyilvánvaló analógia adódott annak kapcsán, hogy nem sokkal korábban az egyik
AEA klub rendezvényünk külföldi előadójának a repülőtérre kellett utaznia
közvetlenül az előadása után. Nos, ilyen helyzetben hasznosak az útvonal
tervező rendszerek, melyek az alábbihoz hasonló javaslatokat szolgáltathatnak:
Természetesen tudnunk kell a kiindulási pontunkat (baseline)
az úti célt (target), valamint szükségünk van megfelelő, bevált módszerre (EA
method, framework) az optimális útvonal kiválasztására. Utalva az architektúra tervezés
sajátosságaira, kiemelendő, hogy nem feltétlenül az elsőre adódó útvonalat
érdemes választani, ami példánkban a belvároson vezet keresztül. Érdemesebb
például a várható kockázatok miatt is, a jelentős kerülőt tartalmazó M0
autóutat választani. Mindezt egy felülnézeti
kép segíti, akár csak az EA módszerek esetében.
Az EA alkalmazása is egyfajta útvonal-tervezési probléma
megoldásában segít, csak ahelyett, hogy például az Óbudai Egyetemről a repülőtérre
vezető utat kellene megtervezni, általában a vállalati stratégiától a
stratégiát megvalósító megoldásokig (megvalósítási projektekig) vezető út
optimális maghatározásában segít.
Az EA módszerek alkalmazásának szükségességére utaló
lehetséges jelek közül az alábbiakat emeltem ki a hallgatóságnak:
- Két vagy több alkalmazás létezik azonos/hasonló funkcióra
- Két vagy több adatbázis kezeli ugyanazon/erősen átlapolt adatokat
- Több olyan rendszert használnak, amelyek nincsenek kapcsolatban egyik alapvető üzleti funkcióval sem
- Van olyan alapvető üzleti funkció, amelynek a teljesítménye nem megfelelő pl. nincs IT támogatása
- Több támogató funkció kiválóan teljesít, közben pedig egyes alapvető üzleti funkciók épp hogy megfelelően
- Egyes stratégiai célok implementálása hiányos (hiányzó transzformációs erőfeszítések)
- Rossz a teljesítmény, a hiányzó integráció miatt
- Nincsenek/nem megfelelőek a mérések – nem látszik a szervezet teljesítménye
Nos, a hallgatóság határozott visszajelzést adott arra, hogy
a fent jelzett problémák eléggé gyakoriak a hazai vállalatok, szervezetek
életében.
Az architektúra fejlesztés alapvető hajtóerői közül
kiemeltem, hogy korunkban, amikor jelentős változások történnek az élet minden
területén, az EA megközelítés sokat segíthet a hatékony felkészülésben például
az üzleti változásokkal járó megváltozó igényekre, vagy akár infrastruktúra
változásokra, vagy olyan helyzetekben, amikor új üzleti célok eléréséhez
változásokat azonosítanak a kulcs emberek.
Az architekt feladata ilyen helyzetekben mindenekelőtt az
érintettek elvárásainak azonosítása és finomítása, majd ezek alapján a jövőbeni
architektúra olyan nézeteinek
elkészítése, amelyek bemutatják, a követelmények és eltérő szempontok hogyan vehetők
figyelembe. Ennek kapcsán gyakran olyan kompromisszumokat kell találni, amelyek
az érintettek esetleg ellentmondó aggályainak összehangolását eredményezik.
Az EA nélkül valószínűtlen, hogy az összes követelményt és
szempontot figyelembe lehet venni – vagyis a „felülnézet” feltétlenül szükséges.
A vállalati architektúra tervezés és megvalósítás kapcsán
lényeges szempont az adott architektúra hatókörének pontos meghatározása. Mivel
egy teljes vállalat minden területére kiterjedő részletes architektúra
megtervezése, megvalósítása nagyon idő és erőforrás igényes, a gyakorlatban az
architektúra partícionálás gondos alkalmazása ajánlott, amit az alábbi ábra
szemléltet:
A gyakorlatban nem ritka, hogy készül magas szintű
stratégiai architektúra („felülnézeti
kép”) és részletesebb u.n. szegmens architektúrák is több részletre
kiterjedően és akár meghatározott vállalati képességekre, területekre még több
részletet tartalmazó architektúra tervek is készülnek.
Összegzés
Vannak olyan jelek, amelyek a vállalati architektúra
tervezés hiányosságára hívhatják fel a figyelmet. A felülnézeti kép elkészítése hasznos az egyre részletesebb
architektúra tervek kidolgozásához, melyek egységét egy megfelelő
keretrendszer, mint a TOGAF, jelentősen segíti.
