A legelterjedtebb architektúra keretrendszer
felhasználói tartották nemrégen ez évi első találkozójukat. Ennek kapcsán
következik itt néhány gondolat a TOGAF felhasználásáról és a találkozó fontosabb részleteire is kitérünk.
The
Open Group TOGAF® User Group
Egyik korábbi blog bejegyzésben röviden már hírt adtam róla, hogy 2016. január 25-én megrendezésre került az
első TOGAF® User Group Meeting San Franciscoban. A TOGAF
fejlesztői eddig is rendelkeztek világméretű szervezettel: az Architecture
Fórum erre szolgált. Hiányzott azonban a TOGAF felhasználóinak ilyen szintű
közössége. Létrehozásának legfőbb célja az Open
Group számára az volt, hogy a keretrendszer felhasználóitól több
visszajelzés jusson el az Open Group szakembereihez és a felhasználók egymással
is hatékonyabban tarthassanak kapcsolatot, együttműködésük professzionálisabb
lehessen. A TOGAF 9 minősített szakemberek száma az egész világon a találkozó idején már meghaladta a
63 000 főt.
2017 elején ismét TOGAF User Group konferenciát
tartottak, melynek központi kérdésköre az architektúra létrehozás és
újrahasznosítás volt. Ez röviden azt jelenti, hogy az architekt szakembert
célszerűbb-e jobban bevonni a meglévő architektúra modellek újrahasznosításába,
mint újak létrehozásába azért, hogy az igényeknek megfelelő megoldások
alakuljanak ki.
A konferencia
nyitó vita
A rendezvény egy klasszikus oxfordi stílusban
megrendezett vitával kezdődött. Az elmúlt évi hasonló vita tárgya az agilitás
témaköre volt, amihez megfelelő architektúra modellek megléte nagyon lényeges.
Így a mostani vita azzal foglalkozott, vajon ezeket a modelleket legjobb újrahasznosítani,
vagy inkább célszerű elkészíteni minden alkalommal, amikor ilyen modellre
szükség van.
Az újrahasznosítás melletti érvek között
elhangzott, hogy a TOGAF eleve tartalmaz megfelelő iránymutatást arra, hogyan
válasszunk eszközöket és referencia modelleket az újrahasznosításhoz. A
technológiai területeken az már teljesen elfogadott, hogy modellek használatára
van szükség az élet egyszerűbbé tételéhez. Szintén fontos érv, hogy a
modellekre azért is szükségünk van, hogy a megvalósítás várható időigényét
jobban tudjuk tervezni. Természetesen maguk az architektek sem szeretnék ugyan
azt a problémát újra és újra megoldani. A meglévő referencia modellek egy közös
nyelvet is biztosítanak az enterprise architektek számára, ezért is fontosak a
munkájukhoz.
Az ellenzői érvek között elhangzott, hogy a referencia
modellek csak akkor hasznosak, ha egy referencia architektúrába épültek be. A
referencia modellek segítenek megérteni a referencia architektúrákat, de
önmagukban haszontalanok. Az architekteknek gyakorlottaknak kell lenniük
referencia modellek kialakításában, de azoknak a modelleknek referencia
architektúrákon kell alapulniuk. Másrészről pedig a referencia architektúrákhoz
hozzá kell tartoznia a világosan definiált problémának, a probléma megoldására
vonatkozó iránymutatásnak, az ehhez szükséges képességek világos megfogalmazásának
is, valamint annak ismerete is szükséges, hogy hogyan jutunk el az
eredményekhez. Megfelelő referencia architektúrához szükséges tehát az az
ökoszisztéma, ami meghatározza, hogy mi minden kell ahhoz, hogy a megoldás sikeres
legyen. Csak akkor rendelkezünk valóban
értékes referencia modellekkel, ha bizonyított referencia architektúra áll
rendelkezésre az előbbiek értelmében. Összegezve: az architekteknek először meg
kell érteniük azt a problémát, amit meg kívánnak oldani, utána tudnak kitalálni
olyan architektúrát, ami a megoldáshoz hasznos.
A végén a résztvevők többsége abban állapodott
meg, hogy a vita döntetlennel zárult. A felmerült kérdésre a leghelyesebb
válasz: „az attól függ …”. Vannak esetek, amikor valóban egy megfelelő modellt
kell készíteni és vannak olyan estek is, amikor rendelkezésre áll elegendő
mennyiségű újrahasznosítható információ.
Felhasználói
tapasztalatok
A The Open Group Architecture Forum most a
TOGAF ökoszisztéma kiterjesztésén dolgozik azzal is, hogy a gyakorló
architekteknek a TOGAF minősítési program mellett útmutatókat és egyéb
anyagokat is biztosít. A TOGAF sokrétű használatát bemutató felhasználói
tapasztalatok között szerepelt például a BAE Systems , egy brit védelmi
szállító cég példája is. A TOGAF több érdekes felhasználási területe között
olyan is volt, ahol India nyomornegyedeinek lakható közösségekké alakítását úgy
igyekeztek megoldani, hogy közben ne alakuljanak ki gettók. A módszertant arra
is használták, hogy abban segítsenek vállalatoknak, hogy hogyan lehet az
innováció kultúráját kialakítani náluk. Volt olyan beszámoló is, amely egy olyan
modell kidolgozását ismertette, amelyről azt gondolták, jelentős
megtakarításokat fog hozni a cégnek, azonban a modell kialakítása során
teljesen figyelmen kívül hagyták a meglévő szervezeti kultúrát. Végül emiatt új
tervet kellett készíteni az alapoktól kezdve. A Fujitsu a vállalati folyamataik
tervezésének szabványosított megközelítési módját hozta létre a TOGAF
használatával. De használták a TOGAF ADM módszertanát Indiában az országba
illegálisan beáramló gyógyszerek kontrollálásának segítésére, Malajziában a
pálma farmok kialakításához is tudták alkalmazni az ADM-et. Kínában mind a
start-up cégek, mind pedig multinacionális vállalatok használják a TOGAF-ot a speciális
strart-up fejlődésnek, illetve a nagyvállalatok digitális transzformációinak
tervezéséhez.
Felhasználói
igények
A konferencián elhangzott igény volt a TOGAF
még jobb használhatóságával kapcsolatban, hogy több tapasztalatot kell
megosztani arról, hogyan lehet „eladni” az Enterprise Architecture-t és jobban
hatni az érintettek érzelmeire is. Szintén
igény fogalmazódott meg olyan aktív fórumra, ahol a felhasználók modelleket,
használati eseteket, szükség esetén kérdéseikre válaszokat találnak.
A konferencia résztvevők között kiosztott
kártyákon is gyűjtötték a felhasználói követelményeket a rendezvény során. A
TOGAF szabvánnyal kapcsolatos javaslatokat továbbítják a The Open Group
Architecture Forum-hoz, ahol azokat figyelembe veszik a szabvány tovább fejlesztése
során.
Magyarországon az AEA Magyar Tagozat, a hazai enterprise
architect szakmai közösség kiemelten foglalkozik a TOGAF felhasználók
tapasztalataival, a keretrendszer használatával kapcsolatban felmerülő igényekkel.
