Architektúra változáskezelés

A legutóbbi blog bejegyzés az architektúra irányítás (governance) kérdéseivel foglalkozott általánosságban. Nos, az egyik legérdekesebb architekti terület az architektúra változások kezelése, így most erről lesz szó. A mai alkalommal nézzük meg a változások kezeléséhez javasolható megközelítési módot.  

Az architektúra változások kezelésének javasolt megközelítési módja

Célszerű, hogy már a szervezet architekturális alapelv gyűjteménye is tartalmazza a változáskezelési folyamat fontosságát az alábbihoz hasonló formában:

Megfelelően reagáló változáskezelés: A változáskezelés folyamatát úgy kell kidolgozni, hogy biztosítsa a megfelelő időben történő érdemi reagálást a változtatási igényekre a szervezet információs rendszereit illetően. 

A változáskezelés célja

Az architektúra változáskezelési folyamatok alapvető célja annak biztosítása, hogy az architektúra elérje eredetileg megcélzott üzleti értékét. Ez magában foglalja az architektúrák változásainak összefogott és megfelelően kialakított kezelését.

Magának az architektúra változáskezelésnek általában tehát az alábbi alapvető céljai vannak: 

• Az architektúrák teljes életciklusa megfelelő kezelésének biztosítása
• Annak biztosítása, hogy a szervezet architektúrái megfeleljenek az aktuális követelményeknek
• Az architektúra irányítási rendszer megfelelő működésnek biztosítása

Az architektúra változáskezelési folyamat egyik célja az is, hogy olyan architektúrák megvalósítását és támogatását segítse, amelyek bizonyos mértékig dinamikus architektúráknak tekinthetőek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy olyan rugalmassággal kell rendelkezniük, melyek alapján a technológiai és üzleti változásokra válaszul viszonylag gyorsan továbbfejleszthetők legyenek. 

Megfigyelés

A változáskezelési folyamat a gyakorlatban célszerűen olyan dolgok folyamatos megfigyelését tartalmazza, mint például az architektúra irányítással kapcsolatos felmerült kérések, javaslatok, vagy például a technológia újabb eredményei, az üzleti környezet változásai. Ha változásokat azonosítunk, akkor a változáskezelési folyamat részeként meg kell határoznunk, hogy milyen mértékű architektúra változtatás szükséges: csak kisebb korrekciókat kell elvégezni, vagy szükségessé válik egy új architektúra fejlesztési ciklus elindítása.

A változáskezelési tevékenységeknek egyik fontos része az üzleti növekedések és visszaesések megfigyelése is. Az nem lehet jó megoldás, ha az üzlet egy olyan architektúrával kell, hogy működjön, ami egy korábbi időszaknak ugyan megfelelő volt, de a szervezet jelenlegi és jövőbeni szükségleteihez már nem tudja a megfelelő képességeket biztosítani.

A változáskezelésnek fontos részét képezi a kapacitás mérés és a tervezési ajánlások megfelelő használata is. Általában az eredeti alkalmazás architektúra kialakítása egy meghatározott kapacitásokat igénylő, stabil állapotú üzleti architektúrára alapozva történt (annak életciklusára legalábbis). Később a használattal kapcsolatos igényekben tapasztalható változásokat folyamatosan figyelni kell azért, hogy a lehetséges legnagyobb üzleti érték elérhető legyen.

Amennyiben az architektúrák fejlesztésének korábbi fázisaiban a teljesítménykezelés és riportkészítés már beépült a megvalósításokba, akkor az architektúra változáskezelés ezek hatékony használatával történhet. Ha további monitorozás és jelentések szükségesek, akkor a változáskezelési folyamatok részeként kell ezeket is megoldani. A helyzet az adott szervezet architekturális fejlettségi szintjétől függ ebben az esetben is: az architektúra változáskezelés jóval egyszerűbb magasabb architekturális fejlettségi szint esetén.

Az is gyakran megtörténik, hogy maga az architektúra még továbbra is megfelelne, de az alatta lévő konkrét megoldások (alkalmazások) már nem megfelelőek, azokon változtatások szükségesek. Az architekteknek tisztában kell lenniük az ilyen típusú változáskérésekkel is és ezeket az architektúra állandó megújítása fontos részeként kell kezelniük.

Olyan esetekben, amikor egyes megoldás-architektúrák (alkalmazások) nem skálázhatók bizonyos határon túl, avagy más megoldások gazdaságosabbak lennének növekedés esetén, lehetséges, hogy a vállalati architektúra specifikációk maguk ugyan nem változnak, de a megoldások (alkalmazások), vagy azok működési környezete változtatásra szorul.   

Módosítás vagy újratervezés

A megfelelően kialakított változáskezelési folyamatnak alkalmasnak kell lennie azoknak a körülményeknek a meghatározása, amelyek esetén a bevezetett architektúra változása megengedett, és meg kell határozni azt a folyamatot, amelyik szerint a változtatás meg fog történni. Ugyancsak alkalmasnak kell lenni azoknak a körülményeknek a meghatározására is, amelyek esetén az architektúra fejlesztési ciklus újra inicializálásra kerül és egy új architektúra kialakítása történik meg.

Az architektúra változáskezelés szempontjából lényeges, hogy az erre jogosult irányítási testület világos kritériumokat fogalmazzon meg azért, hogy a változáskezelési folyamat során eldönthető legyen, hogy a változtatási kérés csak egy viszonylag egyszerűbb architektúra frissítést jelent, vagy pedig egy újabb architektúra fejlesztési ciklus elindítását kívánja. Különösen fontos a véget nem érő, örökké tartó, de igazi értéket nem termelő fejlesztések ("creeping elegance" hatások) megelőzése. Az irányító testületnek olyan változtatásokra kell irányítania a figyelmet, amelyek közvetlen üzleti értékhez köthetők.

További megjegyzések a változáskezeléshez

Az architektúra változáskezelési folyamat szorosan kapcsolódik egyrészt az szervezet általános architektúra irányítási folyamataihoz, másrészt a – célszerűen elkészítendő - úgynevezett architektúra megállapodásokhoz. Ez utóbbiakat az szervezet üzleti felhasználói és az architektúra tervezési, bevezetési feladatokkal megbízott vállalati funkció (vagy külső szereplő) között célszerű rögzíteni (formalizáltan, vagy nem kifejezetten ebben a formában rögzítve, implicit módon).

A változáskérések esetén szükséges architektúra megfelelőségi jelentéseknek világosan tartalmazniuk kell, hogy a változás megfelel-e az aktuális architektúrának. Ha nem felel meg, felmentés adható érvényes indokok esetén meghatározott időszakra. Ha a változás nagy hatást gyakorol az architektúrára, akkor ki kell dolgozni a megfelelő stratégiát a hatás kezelésére.

Ezeknek a követelményeknek a pontos meghatározása nehéz általános ajánlásokat megfogalmazni, ezek az adott szervezet kockázatkezelési sajátosságaitól nagymértékben függnek. Ha a megfelelő architekti képességek és gyakorlat az adott szervezetében kialakításra került, akkor a TOGAF ADM (Architektúra fejlesztési módszer) szerinti működés hatására az irányító testület is egyre gyakorlottabbá válik és a követelmények egyre jobban illeszkednek az szervezet szükségleteihez. 

Következő blog bejegyzésben majd a változások okaival, a jellemző hajtóerőkkel folytatjuk.

Összefoglalás

Az architektúra változáskezelés megfelelő folyamatainak megtervezése és az azoknak megfelelő működés kialakítása jelentős eredményekkel járhat a szervezet számára.

Mint az összes, architektúrákkal kapcsolatos folyamatra, így a változáskezelési folyamatokra is kiemelten igaz, hogy a szervezet architekturális fejlettségi szintjétől erősen függ ezeknek a folyamatoknak a megfelelő kialakítása. A folyamatok részletes kidolgozását célszerű egy olyan projekt keretében elvégezni, ami kifejezetten az szervezet architekti működésének kialakítását célozza, annak minden vonatkozásával (működés, szervezet, felelősség, folyamatok, információk, stb.). Egy ilyen projekt részeként a folyamatok konkrét kidolgozása előtt mindenképp célszerű egy architektúra fejlettségi szint felmérést végezni és annak eredményeit figyelembe véve ajánlott a folyamatok részletes kidolgozása.