Hol van leginkább szükség architekti munkára?

Az enterprise architect (EA) szakterület erőteljesen fejlődik, egyre kifinomultabb módszerek, technikák, eszközök állnak rendelkezésre. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy egy vállalat vagy más nagyobb szervezet életében hol, milyen helyzetekben, területeken tudnak igazán hatékonyan segíteni az EA tevékenységek. Tanácsadóként magam is különféle helyzetekkel találkozom: van, ahol láthatóan arra van a legnagyobb szükség, hogy segítsünk azonosítani azokat változásokat, amik például a versenyelőnyhöz szükségesek vagy egyszerűen a túléléshez elkerülhetetlenek. Más szervezeteknél, ezen már túljutva, inkább arra van szükség, hogy a már magas szinten azonosított változásokról pontosabb meghatározás készüljön el. Végezetül a változások tényleges megvalósítását is jelentősen segítheti a megfelelő architekturális irányítás. Ez a kérdéskör egyébként gyakran felmerül olyan helyzetekben is, amikor oktatóként konkrét architektúra fejlesztési módszert tanítok a hallgatóimnak, akik közben joggal rákérdeznek: végül is hol, milyen helyzetekben lehet felhasználni az EA módszereket, eszközöket?  

Nos, többféle esetben is segítheti a szervezet céljainak elérését egy architektúra tervezéssel és megvalósítással foglalkozó csoport és ezzel összhangban többféle, különböző architektúra terv elkészítése majd implementálása a célravezető. Egy adott architektúra, amit a csoport megtervezhet, lehet magas szintű vagy részletezett, kiterjedhet a szervezet kisebb részére vagy egészére és foglalkozhat akár a jelenlegi állapottal akár pedig egy jövőbeni helyzettel. A vállalati architektúra fejlesztése ezek alapján legcélszerűbben iterációk sorozataként történhet, melynek során a fentiek szerint különböző célra készülő architektúra tervek készülhetnek.

Három jellemző fő területet érdemes kiemelni, ahol az architekt szakemberek munkájára nagy szükség van:

• A szükségszerű változások azonosítása
• Már azonosított változás pontos meghatározása
• Meghatározott változás megvalósításának elősegítése

Tekintsük át röviden ezt a három fő alkalmazási területet!

Változások azonosítása

Az EA technikák (amennyiben nem egy jól meghatározott változási kezdeményezés keretein belül kerülnek alkalmazásra) felhasználhatók arra is, hogy áttekinthetővé tegyék a meglévő IT képességeket és ezzel is segítsék a stratégiai döntéshozatalt és a megvalósítások összehangolását. Akár már a jelen helyzet következetes felmérése és dokumentálása is ráirányíthatja a figyelmet a fejlesztendő területekre, a szükséges változásokra.

Változás pontos meghatározása

Olyan területeken, ahol a változtatás szükségessége már meghatározásra került, az EA technikák arra használhatók fel, hogy strukturáltan azonosítsák a változások természetét és kiterjedését. Nagyméretű változási kezdeményezések esetében az adott program vagy portfólió keretein belül célszerű több részletes architektúra definíciót elkészíteni.

Változás megvalósítása

A szervezet összes szintjeire készíthetők architektúra tervek, amelyek jól felhasználhatók a megvalósítás tervezése, irányítása kapcsán, mivel segítik a teljes kép átláthatóságát, strukturált korlátozásokat határoznak meg és olyan kritériumokat biztosítanak, amelyekre támaszkodni lehet a technikai döntések értékelésekor.

Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja a szokásos architekturális tevékenységek fajtáit a TOGAF 9.1 keretrendszer alapján. Az ábra után röviden kitérünk az itt jelzett területekre.

  

A szükségszerű változások azonosítása

Az üzleti stratégia támogatása

Ahogy az üzleti stratégia, a célok és a főbb hajtóerők megváltoznak, a vállalatnak is meg kell változnia az összhang megőrzése érdekében. Új üzleti stratégiák kidolgozását az EA az alábbiakkal támogatja:

• Ráirányítja a figyelmet a változási lehetőségekre
• Adott stratégiai választás várható gyakorlati hatásait kidolgozza
• Adott stratégiai irány megvalósíthatóságával és életképességével kapcsolatos vizsgálatokat végez

A teljes vállalati architektúra-gyüjtemény portfólió menedzsmentje

Nagy szervezetekben általános gyakorlat, hogy egy szolgáltatás menedzsmentért felelős szervezet gondoskodik az IT portfólió menedzsmentjéről valamint az IT portfólió működését bemutató jelentésekről.

Az EA újabb dimenzióval egészítheti ki a szolgáltatás menedzsment kapcsán említett riportokat azáltal, hogy jelzi a kapcsolatot az IT működési teljesítménye és az IT iránti stratégiai igények között.

Azáltal, hogy felhasználjuk az EA-ban meglévő információkat az üzlet és IT közötti kapcsolatokról, lehetővé válik, hogy az IT teljesítményét a vállalati teljesítmény és az üzleti igények szempontjából értékeljük (pl. költség, funkcionalitás, rendelkezésre állás, stb.) Így lehetséges azoknak a kritikus területeknek a meghatározása, ahol nincs összhang és változtatásokra van szükség.

A projektek architektúra portfólió menedzsmentje

Nagy szervezetekben bevált gyakorlat, hogy a program menedzsment szervezet biztosítja a programok, azok részeként megvalósuló projektek menedzselését és velük kapcsolatos jelentéseket. Az EA alkalmazásával újabb dimenzióval gazdagodhatnak ezek a jelentések, mivel itt biztosított a kapcsolat a projekt hatóköre, az architekturális hatások és a kapcsolódó üzleti értékek között.

A projekt prioritásokkal és finanszírozással kapcsolatos stratégiai döntéshozatal támogatása érdekében ilyen módon az architekturális tényezők is figyelembe vehetők az egyéb mennyiségi jellemzők mellett. 

Már azonosított változás pontos meghatározása

Az alapvető változási kezdeményezések architekturális meghatározása

Az alapvető változási kezdeményezések tipikusan olyan változtatási elképzelések, amelyeknek a célja jól meghatározott, de a hatóköre nem pontosan meghatározott és gyakran még nincs mögötte egyeztetett jövőkép és követelmény rendszer.

Az ilyen alapvető változási elképzelések esetében kezdetben a hangsúly a problémák természetének megértésén és a problémák strukturált meghatározásán van. Ha már a probléma megfelelően érthető, mód van a megfelelő megoldások meghatározására és az érdekelt felek összhangjának kialakítására egy közös jövőkép és cél alapján.

A kapcsolódó változási kezdeményezések architekturális meghatározása

Korábbi architekturális stratégia, kiértékelés vagy jövőkép meghatározás eredményeként gyakran ezekhez kapcsolódó változási kezdemények azonosíthatók.

Ilyen esetekben a kívánt eredmények már azonosítottak, ezekkel kapcsolatban egyetértés van. Ezért az ilyen típusú architekturális tevékenységek esetében a cél az, hogy hatékonyan meghatározzunk egy olyan kiinduló megoldást, ami az azonosított követelményeknek, problémáknak, hajtóerőknek és korlátozásoknak megfelel.

Meghatározott változás megvalósítása

A változás megvalósításának architekturális irányítása

Amennyiben egy architekturális megoldás modell meghatározásra került, ez lesz az alapja a további tervezésnek, megvalósításnak.

Annak érdekében, hogy biztosítható legyenek a meghatározott architektúra céljainak és értékeinek megfelelő megvalósítása, szükség van az implementációs folyamat architekturális irányítására. Ennek része az, hogy az architekt szakemberek támogatják a tervek felülvizsgálatát, az architektúra finomítását és a problémák eszkalálását. 

Gyakorlati tapasztalatok

Néhány személyes projekt tapasztalattal zárom az EA lehetséges alkalmazási területeivel kapcsolatos eszmefuttatást.

Egy szolgáltató vállalat azonosította azt a problémát, hogy a hosszú idő alatt kialakult informatikai rendszereikkel igen sok vállalati adatot kezelnek, de mára nincs aktuális képük a vállalat saját adatvagyonáról. Így megbízást adtak a meglévő adatvagyon felmérésére. Nos, a helyzetet EA szempontból elemezve rövidesen kiderült, hogy eredményesen használható a TOGAF (The Open Group Architecture Framework) ADM (Architecture Development Method) módszere a problémák feltárására és dokumentálására. Ez azonban azzal járt, hogy a konkrétan elvárt adat architektúra definíció (Baseline Data Architecture) elkészítéséhez egy (legalább magas szinten, nem részletezetten kidolgozott) üzleti és egy alkalmazás architektúra definíció is szükséges volt. Ezzel a megoldással a megrendelő számára valóban legértékesebb adatvagyon elemekre fókuszált felmérés valósult meg.

Egy másik projektben egy állami vállalat kiterjedt alkalmazás portfóliójának további racionalizálásához írt ki pályázatot alkalmazás architektúra definíció készítésre. A rendelkezésre álló igen rövid idő mellet az elvárt eredmények előállítása csakis a következők következetes betartásával látszott lehetségesnek: az EA projekt eredmény termékeit, a leszállítandó dokumentumokat a TOGAF ADM-ben definiált EA artifact-ok lehetőség szerint minél kisebb mértékű testreszabásával definiáltuk. Az igényelt leszállítandóknak a TOGAF artifaktokra történő leképezésére fordított idő messzemenően megtérült és ezzel lehetővé vált a határidőre történő teljesítés.

Az EA módszerek alkalmazásának utolsó példájaként egy egészen sajátos helyzetet említek. Egy nagy állami informatikai fejlesztési projekt során szükségessé vált a legmegfelelőbb tesztelési kapacitás kialakítása is. Architekti megközelítéssel ezt is célszerű volt egy szükséges változásként tekinteni, aminek megtervezésére a bevált ADM módszert alkalmazva, készítettünk egyszerű üzleti, alkalmazás és adat valamint IT technológiai architektúra definíciókat is, mielőtt az új tesztelési képesség gyakorlati kialakítását megkezdtük.  Ez biztosította, hogy a teszteléssel szembeni üzleti követelmények, az ehhez kialakított szervezeti megoldás, a biztosított erőforrások, a bevezetett speciális IT alkalmazások, kezelt adatok és a mindezt támogató technológia tudatos választás eredményeként, optimálisan támogatta a teljes fejlesztés céljainak megvalósítását.

Összegzés

Az architekti munka többféle helyzetben, több területen is segítheti a szervezet céljainak elérését, a szükséges változások azonosítást, pontos meghatározását és hatékony megvalósítását. A legcélszerűbb bizonyos iteratív megközelítés: különféle szintű, kiterjedésű, részletezettségű architektúrák tervezése segíti leginkább a környezet változásaira leghatékonyabban válaszolni képes vállalat vagy egyéb szervezet kialakulását.

Felülnézetből teljes a kép

Minden évben sok-sok ember látogat el a látvány kedvéért magas hegyekre, kilátókba, nagy házak tetejére fáradtságot és gyakran pénzt sem kímélve. Miért ennyire érdekes a felülnézeti kép? A nyilvánvaló szokatlan nézőponton túlmenően minden bizonnyal az is szerepet játszik ebben, hogy a madárperspektíva olyan összefüggéseket is bemutat, amelyek a hagyományos nézőpontokból nem, vagy csak nehezen felismerhetőek.  

Egy közelmúltban tartott szakmai konferenciára kaptam meghívást azzal, hogy tartsak egy bevezető előadást annak a szekciónak az elején, amelyben sikeres ügyfél projektekről szóló beszámolók fognak elhangzani. Nos, elgondolkodva azon, milyen hasznos mondandóm lehet az igen színes, sokféle sikeres megoldást felvonultató szekció további előadóinak és hallgatóságának, végül arra jutottam, az enterprise achitecture (EA) fontosságáról, a megvalósítási projektek sikeréhez való hozzájárulásáról fogok beszélni. Hogy ez hogyan kapcsolódik a felülnézetben nyerhető teljesebb képhez, arra rövidesen visszatérek. 

Az előadás elején, mielőtt az EA területről esett volna szó, nyilvánvaló analógia adódott annak kapcsán, hogy nem sokkal korábban az egyik AEA klub rendezvényünk külföldi előadójának a repülőtérre kellett utaznia közvetlenül az előadása után. Nos, ilyen helyzetben hasznosak az útvonal tervező rendszerek, melyek az alábbihoz hasonló javaslatokat szolgáltathatnak:

  

Természetesen tudnunk kell a kiindulási pontunkat (baseline) az úti célt (target), valamint szükségünk van megfelelő, bevált módszerre (EA method, framework) az optimális útvonal kiválasztására. Utalva az architektúra tervezés sajátosságaira, kiemelendő, hogy nem feltétlenül az elsőre adódó útvonalat érdemes választani, ami példánkban a belvároson vezet keresztül. Érdemesebb például a várható kockázatok miatt is, a jelentős kerülőt tartalmazó M0 autóutat választani. Mindezt egy felülnézeti kép segíti, akár csak az EA módszerek esetében.

Az EA alkalmazása is egyfajta útvonal-tervezési probléma megoldásában segít, csak ahelyett, hogy például az Óbudai Egyetemről a repülőtérre vezető utat kellene megtervezni, általában a vállalati stratégiától a stratégiát megvalósító megoldásokig (megvalósítási projektekig) vezető út optimális maghatározásában segít.

Az EA módszerek alkalmazásának szükségességére utaló lehetséges jelek közül az alábbiakat emeltem ki a hallgatóságnak:

• Két vagy több alkalmazás létezik azonos/hasonló funkcióra
• Két vagy több adatbázis kezeli ugyanazon/erősen átlapolt adatokat
• Több olyan rendszert használnak, amelyek nincsenek kapcsolatban egyik alapvető üzleti funkcióval sem
• Van olyan alapvető üzleti funkció, amelynek a teljesítménye nem megfelelő pl. nincs IT támogatása
• Több támogató funkció kiválóan teljesít, közben pedig egyes alapvető üzleti funkciók épp hogy megfelelően
• Egyes stratégiai célok implementálása hiányos (hiányzó transzformációs erőfeszítések)
• Rossz a teljesítmény, a hiányzó integráció miatt
• Nincsenek/nem megfelelőek a mérések – nem látszik a szervezet teljesítménye

Nos, a hallgatóság határozott visszajelzést adott arra, hogy a fent jelzett problémák eléggé gyakoriak a hazai vállalatok, szervezetek életében.

Az architektúra fejlesztés alapvető hajtóerői közül kiemeltem, hogy korunkban, amikor jelentős változások történnek az élet minden területén, az EA megközelítés sokat segíthet a hatékony felkészülésben például az üzleti változásokkal járó megváltozó igényekre, vagy akár infrastruktúra változásokra, vagy olyan helyzetekben, amikor új üzleti célok eléréséhez változásokat azonosítanak a kulcs emberek.

Az architekt feladata ilyen helyzetekben mindenekelőtt az érintettek elvárásainak azonosítása és finomítása, majd ezek alapján a jövőbeni architektúra olyan nézeteinek elkészítése, amelyek bemutatják, a követelmények és eltérő szempontok hogyan vehetők figyelembe. Ennek kapcsán gyakran olyan kompromisszumokat kell találni, amelyek az érintettek esetleg ellentmondó aggályainak összehangolását eredményezik.

Az EA nélkül valószínűtlen, hogy az összes követelményt és szempontot figyelembe lehet venni – vagyis a „felülnézet” feltétlenül szükséges.

A vállalati architektúra tervezés és megvalósítás kapcsán lényeges szempont az adott architektúra hatókörének pontos meghatározása. Mivel egy teljes vállalat minden területére kiterjedő részletes architektúra megtervezése, megvalósítása nagyon idő és erőforrás igényes, a gyakorlatban az architektúra partícionálás gondos alkalmazása ajánlott, amit az alábbi ábra szemléltet:

A gyakorlatban nem ritka, hogy készül magas szintű stratégiai architektúra („felülnézeti kép”) és részletesebb u.n. szegmens architektúrák is több részletre kiterjedően és akár meghatározott vállalati képességekre, területekre még több részletet tartalmazó architektúra tervek is készülnek.

Összegzés

Vannak olyan jelek, amelyek a vállalati architektúra tervezés hiányosságára hívhatják fel a figyelmet. A felülnézeti kép elkészítése hasznos az egyre részletesebb architektúra tervek kidolgozásához, melyek egységét egy megfelelő keretrendszer, mint a TOGAF, jelentősen segíti.

Architekti képesség kialakítása a szervezetnél

Az utóbbi időben több ügyfélprojekt során felmerült az adott szervezetnél meglévő architekti képességek fejlesztésének igénye. Ez többek között érintheti a kialakított folyamatokat, felelősségeket, a szabályozást, dokumentálást, képzést és más ehhez kapcsolódó területeket.

Az architektúra kifejezést most abban az általános értelemben használjuk, amely magában foglalja egyrészt az üzleti/szakmai, másrészt az információs rendszerek (adatok és alkalmazások) valamint harmadrészt az IT technológiai (hardver, szoftver) terület architektúráit is.

Vannak szervezetek, melyek már fejlett enterprise architecture (EA) képességekkel rendelkeznek, másoknál folyamatban vannak az ezzel kapcsolatos előkészületek és több helyen éppen a legcélravezetőbb módszert keresik a szervezet EA képességeinek kiépítéséhez. 

Az alábbiakban az EA képesség kialakításának célszerű módjával foglalkozunk.

Projekt indítás az EA képesség kiépítésére

Azoknál a szervezeteknél, amelyeknél még nem alakultak ki az architekti működéssel kapcsolatos fentebb jelzett elemek, célszerű egy speciális architektúra projektet indítani, éppen ezek kidolgozására. Egy ilyen projekt eredményeként előállnak többek között az architektúrák tervezésével, megvalósításával, felügyeletével kapcsolatos folyamatok, szerepkörök, a szervezet architektúra dokumentum tárának (repozitorium) kezdeti állapota, egy architektúra dokumentum sablon gyűjtemény, egy testreszabott saját architektúra fogalomtár (meta modell), egy meghatározott megoldás a követelmények kezelésére. Így a speciálisan az EA képességek kialakítására irányuló projekt eredménytermékei a tervezett egyéb fejlesztési projektek kapcsán már felhasználhatók lesznek azok megtervezéséhez, irányításához, követelmény kezeléséhez, átadás-átvételéhez, vagyis életciklus-menedzsmentjéhez.

A javasolt speciális EA projekt legfőbb célja az, hogy kialakításra kerüljenek a szervezet legfontosabb architekturális képességei. Ezen belül megszülessenek a döntések arról, mely képességek kialakítása és fenntartása célszerű a szervezetén belül és milyen feladatok, funkciók esetében célszerű a szervezeten kívüli erőforrások bevonása.

Az EA pozícionálása

Az alábbi ábra a vállalati architektúra tervezés (EA) terület helyét mutatja és kapcsolatát a stratégia menedzsmenttel és a projekt és portfólió menedzsmenttel.

Mint bármely más üzleti képesség bevezetése esetén, itt is lényeges a bevezetés módjának körültekintő tervezése. Erre a célra az alábbi javaslat a TOGAF (The Open Group Architecture Framework) architektúra keretrendszernek az idevágó, vállalati architektúra képesség bevezetésével foglalkozó részén alapszik. Ezáltal biztosítható, hogy valóban egy értéket termelő, ügyfél-központú, fenntartható architekturális képesség valósítható meg a szervezetnél, ami támogatja a szervezet alapvető működését, segít maximalizálni a befektetések értékét, proaktívan azonosítja a lehetőségeket és segít csökkenteni a kockázatokat. 

Az alábbi ábra a TOGAF architektúra keretrendszerben dokumentált architektúra fejlesztési módszer viszonyát mutatja a kapcsolódó egyéb módszertanokhoz. 

Az ábrán jelzett átfedések, kapcsolódások közül külön kiemeljük a projekt menedzsment és az architektúra fejlesztés módszereinek szoros kapcsolódását. Ez több szinten is megjelenik: például maga az architektúra fejlesztés is tipikusan projektként kezelendő, vagyis alkalmazandó egyszerre a szakmai módszertan (az EA) és a projekt menedzsment (PM) módszertan is. De más szinten is kapcsolódik ez a két terület, hiszen az architektúra fejlesztés esetén a tervezési fázisok után általában (egy vagy több) megvalósítási projekt indul a megtervezett architektúra megvalósítására, amit már PM vezetés alatt, de ugyanakkor architekti szakmai felügyelettel célszerű végezni. Tehát a jelen dokumentumban az architekti működésről leírtak szorosan érintik a projekt menedzsment területet is. 

Egyébként hasonlóan szoros átfedések és kapcsolatok vannak az architektúra fejlesztés és a konkrét megoldások fejlesztése és ugyanígy az üzemeltetés területével is.

Vállalati architektúra képesség kialakítása

Maga a vállalati architektúra képesség kialakítása nem kezelhető egy konkrét architektúra fejlesztési projekt egyik fázisaként, annak részeként, sokkal inkább célszerű egy olyan önálló projektként kezelni, ami előfeltétele annak, hogy a megvalósulása után a különböző, architektúra tervezéssel, fejlesztéssel foglalkozó projektek eredményesek lehessenek és az egyes projektek eredményei kölcsönösen felhasználhatóak legyenek.

A szervezet saját architektúráival kapcsolatos feladatai a gyakorlatban folyamatos tevékenységeket igényelnek, mégis célszerű a szükséges tevékenységeknek egy rögzített határidőre megvalósítandó részét egy jól meghatározott EA projektben elvégezni. Az ebben a projektben megfogalmazott lépések előfeltételei annak, hogy a jövőben a szervezet igazán hatékony architektúra fejlesztési projekteket legyen képes megvalósítani. Ebben a projektben azoknak az alapvető vállalati architektúra képességeknek a kiépítése a fő cél, amelyekre nagy szükség lesz a későbbi időszakok célzott fejlesztési projektjeihez.

A projekt előfeltételei

A projekt megvalósítás előfeltétele a projektindításhoz szükséges döntések meglétén kívül bizonyos input dokumentumok rendelkezésre állása is. Ezek hiánya esetén célszerűbb ezek pótlásáról még a javasolt EA projekt indítása előtt gondoskodni, mintsem a projekt tevékenységeit és ezzel időigényét ezzel megnövelni.

A legfontosabb nem-architekturális inputok között szerepelnek a vállalati stratégia, az üzleti tervek, az IT stratégia, az üzleti alapelvek és az üzleti célok. Amennyiben rendelkezésre állnak már bevezetett kapcsolódó egyéb módszertanok, keretrendszerek a szervezetnél (amennyiben vannak: pl. projekt menedzsment módszertan, ITIL, stb.) úgy azok is a fontos inputok között szerepelnek, csakúgy, mint az esetleges bevezetett irányítási, jogi keretek illetve már kialakított partner stratégia, megállapodások.

A legszükségesebb architekturális inputok pedig tartalmazzák a vállalati architektúrát érintő bevezetett szervezeti megoldásokat (ha vannak ilyenek), a bevezetett architektúra módszertant (vagy annak elemeit), ha rendelkezésre áll, valamint a szervezetnél már használatos EA módszereket, dokumentumokat, eszközöket, alapelveket, stb.

A projekt fő feladatai

Az architektúra képességek kiépítése érdekében indított EA projekt célszerűen foglalkozik a szervezet számára szükséges architekturális szakismeretek meghatározásával és tartalmaz megfelelő képzést az architekti módszertan elsajátítására valamint alkalmas támogató eszköz (szoftver) bevezetését az architekti munkához. Célszerűen a projekt feladatai közé tartozik az Architekti tanács létrehozása és az architekturális megfelelőséggel kapcsolatos folyamatok kialakítása valamint az alapvető architektúra megállapodások elkészítése is. Az architektúra irányítás főbb folyamatainak kialakítása és az EA dokumentum sablonok elkészítése mellett célszerű az architektúra fejlettségi modellek szerinti fejlettségi mérés elvégzése is a projekt keretében. Természetesen a projekt konkrét hatókörét, tartalmát a rendelkezésre álló idő és egyéb tényezők figyelembevételével egyedileg kell meghatározni.

Az architektúra képességek kiépítéséből kiemeljük az architektúra irányítás területét annak nagy jelentősége miatt. A vállalati architektúra irányítás nem csak az architektúrák fejlesztését és bevezetését kontrollálja és segíti, de kiterjed az implementált architektúrák működésére is.

Az architektúra képesség kiépítésre irányuló projekt sikere legpontosabban egy architekturális fejlettségi szint felméréssel fejezhető ki, amely elvégezhető a jelen állapotra majd pedig a projekt befejezése után ismételt felméréssel kimutatható a változás mértéke. Természetesen a cél nem az, hogy minden területen a lehetséges maximális szint elérése történjen meg ebben a projektben, de mindenképp cél hosszabb távon az iparági átlag fejlettség megközelítése architekturális területen.

Az EA projekt részeként fontosnak tartjuk a munkatársak képzését a vállalati architektúrák tervezésével, megvalósításával, felügyeletével kapcsolatos ismeretekből. Az érintettség illetve a munkaköri feladatokhoz való kapcsolódás miatt többféle megoldás együttes alkalmazása a legcélszerűbb: TOGAF alap képzés (szükség szerint vizsga is) a szakembereknek illetve egy rövidebb áttekintés vezetők részére. Ezen kívül célszerű egy testreszabott hosszabb workshop gyakorlatokkal,  valamint az on-the-job training (munka közbeni tanulás) az EA projektbe delegált munkatársaknak.

Szoftver eszköz bevezetése

A fentiekben vázolt EA képességek kialakításához szükséges a megfelelő IT támogatás, ami az architekti munkákhoz fejlesztett speciális célalkalmazás bevezetését is tartalmazza. A megfelelően kiválasztott és bevezetett eszköz segíti a szabványos architektúra dokumentumok elkészítését, támogatja a kiválasztott architektúra keretrendszer, módszertan követését (pl. TOGAF) és az architektúra dokumentumok csoportmunkában való készítését, továbbfejlesztését. Ezen kívül segíti a meglévő architektúra dokumentumok hozzáférhetőségét, felhasználását a munkatársak számára és az is hasznos, ha könnyen integrálható egyéb rendszerekhez (pl. műszaki nyilvántartó rendszer).

Az EA projekt által leszállítandó termékek

A javasolt EA projekt eredményeként célszerűen előáll a folyamatok, szerepkörök meghatározásán túlmenően az architektúra dokumentum tár (repozitorium) kezdeti állapota, egy architektúra dokumentum sablon gyűjtemény, egy testreszabott architektúra meta modell, és a követelmények kezelésére szolgáló megoldás is.

A javasolt EA projekt eredménytermékei a tervezett egyéb fejlesztési projekteknek a tervezéséhez, irányításához, követelmény kezeléséhez, átadás-átvételéhez, vagyis életciklus-menedzsmentjéhez már felhasználhatók lesznek. 

Összegzés

A szervezet architekturális fejlettségének optimális szintre történő emeléséhez célszerű egy erre dedikált speciális EA projektet indítani. Az architektúra képességek kiépítésének egyedi, testreszabott módszeréhez a legjobb kiindulópont a TOGAF (The Open Group Architecture Framework) architektúra keretrendszernek a vállalati architektúra képesség bevezetésével foglalkozó része. A megfelelően megalapozott EA képesség támogatja a szervezet alapvető működését, segít maximalizálni a befektetések értékét, proaktívan azonosítja a lehetőségeket és segít csökkenteni a kockázatokat.