Hol van leginkább szükség architekti munkára?

Az enterprise architect (EA) szakterület erőteljesen fejlődik, egyre kifinomultabb módszerek, technikák, eszközök állnak rendelkezésre. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy egy vállalat vagy más nagyobb szervezet életében hol, milyen helyzetekben, területeken tudnak igazán hatékonyan segíteni az EA tevékenységek. Tanácsadóként magam is különféle helyzetekkel találkozom: van, ahol láthatóan arra van a legnagyobb szükség, hogy segítsünk azonosítani azokat változásokat, amik például a versenyelőnyhöz szükségesek vagy egyszerűen a túléléshez elkerülhetetlenek. Más szervezeteknél, ezen már túljutva, inkább arra van szükség, hogy a már magas szinten azonosított változásokról pontosabb meghatározás készüljön el. Végezetül a változások tényleges megvalósítását is jelentősen segítheti a megfelelő architekturális irányítás. Ez a kérdéskör egyébként gyakran felmerül olyan helyzetekben is, amikor oktatóként konkrét architektúra fejlesztési módszert tanítok a hallgatóimnak, akik közben joggal rákérdeznek: végül is hol, milyen helyzetekben lehet felhasználni az EA módszereket, eszközöket?  

Nos, többféle esetben is segítheti a szervezet céljainak elérését egy architektúra tervezéssel és megvalósítással foglalkozó csoport és ezzel összhangban többféle, különböző architektúra terv elkészítése majd implementálása a célravezető. Egy adott architektúra, amit a csoport megtervezhet, lehet magas szintű vagy részletezett, kiterjedhet a szervezet kisebb részére vagy egészére és foglalkozhat akár a jelenlegi állapottal akár pedig egy jövőbeni helyzettel. A vállalati architektúra fejlesztése ezek alapján legcélszerűbben iterációk sorozataként történhet, melynek során a fentiek szerint különböző célra készülő architektúra tervek készülhetnek.

Három jellemző fő területet érdemes kiemelni, ahol az architekt szakemberek munkájára nagy szükség van:

• A szükségszerű változások azonosítása
• Már azonosított változás pontos meghatározása
• Meghatározott változás megvalósításának elősegítése

Tekintsük át röviden ezt a három fő alkalmazási területet!

Változások azonosítása

Az EA technikák (amennyiben nem egy jól meghatározott változási kezdeményezés keretein belül kerülnek alkalmazásra) felhasználhatók arra is, hogy áttekinthetővé tegyék a meglévő IT képességeket és ezzel is segítsék a stratégiai döntéshozatalt és a megvalósítások összehangolását. Akár már a jelen helyzet következetes felmérése és dokumentálása is ráirányíthatja a figyelmet a fejlesztendő területekre, a szükséges változásokra.

Változás pontos meghatározása

Olyan területeken, ahol a változtatás szükségessége már meghatározásra került, az EA technikák arra használhatók fel, hogy strukturáltan azonosítsák a változások természetét és kiterjedését. Nagyméretű változási kezdeményezések esetében az adott program vagy portfólió keretein belül célszerű több részletes architektúra definíciót elkészíteni.

Változás megvalósítása

A szervezet összes szintjeire készíthetők architektúra tervek, amelyek jól felhasználhatók a megvalósítás tervezése, irányítása kapcsán, mivel segítik a teljes kép átláthatóságát, strukturált korlátozásokat határoznak meg és olyan kritériumokat biztosítanak, amelyekre támaszkodni lehet a technikai döntések értékelésekor.

Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja a szokásos architekturális tevékenységek fajtáit a TOGAF 9.1 keretrendszer alapján. Az ábra után röviden kitérünk az itt jelzett területekre.

  

A szükségszerű változások azonosítása

Az üzleti stratégia támogatása

Ahogy az üzleti stratégia, a célok és a főbb hajtóerők megváltoznak, a vállalatnak is meg kell változnia az összhang megőrzése érdekében. Új üzleti stratégiák kidolgozását az EA az alábbiakkal támogatja:

• Ráirányítja a figyelmet a változási lehetőségekre
• Adott stratégiai választás várható gyakorlati hatásait kidolgozza
• Adott stratégiai irány megvalósíthatóságával és életképességével kapcsolatos vizsgálatokat végez

A teljes vállalati architektúra-gyüjtemény portfólió menedzsmentje

Nagy szervezetekben általános gyakorlat, hogy egy szolgáltatás menedzsmentért felelős szervezet gondoskodik az IT portfólió menedzsmentjéről valamint az IT portfólió működését bemutató jelentésekről.

Az EA újabb dimenzióval egészítheti ki a szolgáltatás menedzsment kapcsán említett riportokat azáltal, hogy jelzi a kapcsolatot az IT működési teljesítménye és az IT iránti stratégiai igények között.

Azáltal, hogy felhasználjuk az EA-ban meglévő információkat az üzlet és IT közötti kapcsolatokról, lehetővé válik, hogy az IT teljesítményét a vállalati teljesítmény és az üzleti igények szempontjából értékeljük (pl. költség, funkcionalitás, rendelkezésre állás, stb.) Így lehetséges azoknak a kritikus területeknek a meghatározása, ahol nincs összhang és változtatásokra van szükség.

A projektek architektúra portfólió menedzsmentje

Nagy szervezetekben bevált gyakorlat, hogy a program menedzsment szervezet biztosítja a programok, azok részeként megvalósuló projektek menedzselését és velük kapcsolatos jelentéseket. Az EA alkalmazásával újabb dimenzióval gazdagodhatnak ezek a jelentések, mivel itt biztosított a kapcsolat a projekt hatóköre, az architekturális hatások és a kapcsolódó üzleti értékek között.

A projekt prioritásokkal és finanszírozással kapcsolatos stratégiai döntéshozatal támogatása érdekében ilyen módon az architekturális tényezők is figyelembe vehetők az egyéb mennyiségi jellemzők mellett. 

Már azonosított változás pontos meghatározása

Az alapvető változási kezdeményezések architekturális meghatározása

Az alapvető változási kezdeményezések tipikusan olyan változtatási elképzelések, amelyeknek a célja jól meghatározott, de a hatóköre nem pontosan meghatározott és gyakran még nincs mögötte egyeztetett jövőkép és követelmény rendszer.

Az ilyen alapvető változási elképzelések esetében kezdetben a hangsúly a problémák természetének megértésén és a problémák strukturált meghatározásán van. Ha már a probléma megfelelően érthető, mód van a megfelelő megoldások meghatározására és az érdekelt felek összhangjának kialakítására egy közös jövőkép és cél alapján.

A kapcsolódó változási kezdeményezések architekturális meghatározása

Korábbi architekturális stratégia, kiértékelés vagy jövőkép meghatározás eredményeként gyakran ezekhez kapcsolódó változási kezdemények azonosíthatók.

Ilyen esetekben a kívánt eredmények már azonosítottak, ezekkel kapcsolatban egyetértés van. Ezért az ilyen típusú architekturális tevékenységek esetében a cél az, hogy hatékonyan meghatározzunk egy olyan kiinduló megoldást, ami az azonosított követelményeknek, problémáknak, hajtóerőknek és korlátozásoknak megfelel.

Meghatározott változás megvalósítása

A változás megvalósításának architekturális irányítása

Amennyiben egy architekturális megoldás modell meghatározásra került, ez lesz az alapja a további tervezésnek, megvalósításnak.

Annak érdekében, hogy biztosítható legyenek a meghatározott architektúra céljainak és értékeinek megfelelő megvalósítása, szükség van az implementációs folyamat architekturális irányítására. Ennek része az, hogy az architekt szakemberek támogatják a tervek felülvizsgálatát, az architektúra finomítását és a problémák eszkalálását. 

Gyakorlati tapasztalatok

Néhány személyes projekt tapasztalattal zárom az EA lehetséges alkalmazási területeivel kapcsolatos eszmefuttatást.

Egy szolgáltató vállalat azonosította azt a problémát, hogy a hosszú idő alatt kialakult informatikai rendszereikkel igen sok vállalati adatot kezelnek, de mára nincs aktuális képük a vállalat saját adatvagyonáról. Így megbízást adtak a meglévő adatvagyon felmérésére. Nos, a helyzetet EA szempontból elemezve rövidesen kiderült, hogy eredményesen használható a TOGAF (The Open Group Architecture Framework) ADM (Architecture Development Method) módszere a problémák feltárására és dokumentálására. Ez azonban azzal járt, hogy a konkrétan elvárt adat architektúra definíció (Baseline Data Architecture) elkészítéséhez egy (legalább magas szinten, nem részletezetten kidolgozott) üzleti és egy alkalmazás architektúra definíció is szükséges volt. Ezzel a megoldással a megrendelő számára valóban legértékesebb adatvagyon elemekre fókuszált felmérés valósult meg.

Egy másik projektben egy állami vállalat kiterjedt alkalmazás portfóliójának további racionalizálásához írt ki pályázatot alkalmazás architektúra definíció készítésre. A rendelkezésre álló igen rövid idő mellet az elvárt eredmények előállítása csakis a következők következetes betartásával látszott lehetségesnek: az EA projekt eredmény termékeit, a leszállítandó dokumentumokat a TOGAF ADM-ben definiált EA artifact-ok lehetőség szerint minél kisebb mértékű testreszabásával definiáltuk. Az igényelt leszállítandóknak a TOGAF artifaktokra történő leképezésére fordított idő messzemenően megtérült és ezzel lehetővé vált a határidőre történő teljesítés.

Az EA módszerek alkalmazásának utolsó példájaként egy egészen sajátos helyzetet említek. Egy nagy állami informatikai fejlesztési projekt során szükségessé vált a legmegfelelőbb tesztelési kapacitás kialakítása is. Architekti megközelítéssel ezt is célszerű volt egy szükséges változásként tekinteni, aminek megtervezésére a bevált ADM módszert alkalmazva, készítettünk egyszerű üzleti, alkalmazás és adat valamint IT technológiai architektúra definíciókat is, mielőtt az új tesztelési képesség gyakorlati kialakítását megkezdtük.  Ez biztosította, hogy a teszteléssel szembeni üzleti követelmények, az ehhez kialakított szervezeti megoldás, a biztosított erőforrások, a bevezetett speciális IT alkalmazások, kezelt adatok és a mindezt támogató technológia tudatos választás eredményeként, optimálisan támogatta a teljes fejlesztés céljainak megvalósítását.

Összegzés

Az architekti munka többféle helyzetben, több területen is segítheti a szervezet céljainak elérését, a szükséges változások azonosítást, pontos meghatározását és hatékony megvalósítását. A legcélszerűbb bizonyos iteratív megközelítés: különféle szintű, kiterjedésű, részletezettségű architektúrák tervezése segíti leginkább a környezet változásaira leghatékonyabban válaszolni képes vállalat vagy egyéb szervezet kialakulását.