Az enterprise architect (EA) szakterület erőteljesen
fejlődik, egyre kifinomultabb módszerek, technikák, eszközök állnak
rendelkezésre. Ugyanakkor fontos kérdés, hogy egy vállalat vagy más nagyobb
szervezet életében hol, milyen helyzetekben, területeken tudnak igazán
hatékonyan segíteni az EA tevékenységek. Tanácsadóként magam is különféle
helyzetekkel találkozom: van, ahol láthatóan arra van a legnagyobb szükség,
hogy segítsünk azonosítani azokat változásokat, amik például a versenyelőnyhöz
szükségesek vagy egyszerűen a túléléshez elkerülhetetlenek. Más szervezeteknél,
ezen már túljutva, inkább arra van szükség, hogy a már magas szinten
azonosított változásokról pontosabb meghatározás készüljön el. Végezetül a
változások tényleges megvalósítását is jelentősen segítheti a megfelelő
architekturális irányítás. Ez a kérdéskör egyébként gyakran felmerül olyan
helyzetekben is, amikor oktatóként konkrét architektúra fejlesztési módszert
tanítok a hallgatóimnak, akik közben joggal rákérdeznek: végül is hol, milyen
helyzetekben lehet felhasználni az EA módszereket, eszközöket?
Nos, többféle esetben is segítheti a szervezet céljainak
elérését egy architektúra tervezéssel és megvalósítással foglalkozó csoport és
ezzel összhangban többféle, különböző architektúra terv elkészítése majd
implementálása a célravezető. Egy adott architektúra, amit a csoport megtervezhet,
lehet magas szintű vagy részletezett, kiterjedhet a szervezet kisebb részére
vagy egészére és foglalkozhat akár a jelenlegi állapottal akár pedig egy
jövőbeni helyzettel. A vállalati architektúra fejlesztése ezek alapján legcélszerűbben
iterációk sorozataként történhet, melynek során a fentiek szerint különböző
célra készülő architektúra tervek készülhetnek.
Három jellemző fő területet érdemes kiemelni, ahol az
architekt szakemberek munkájára nagy szükség van:
- A szükségszerű változások azonosítása
- Már azonosított változás pontos meghatározása
- Meghatározott változás megvalósításának elősegítése
Tekintsük át röviden ezt a három fő alkalmazási területet!
Változások azonosítása
Az EA technikák (amennyiben nem egy jól meghatározott változási
kezdeményezés keretein belül kerülnek alkalmazásra) felhasználhatók arra is,
hogy áttekinthetővé tegyék a meglévő IT képességeket és ezzel is segítsék a
stratégiai döntéshozatalt és a megvalósítások összehangolását. Akár már a jelen
helyzet következetes felmérése és dokumentálása is ráirányíthatja a figyelmet a
fejlesztendő területekre, a szükséges változásokra.
Változás pontos meghatározása
Olyan területeken, ahol a változtatás szükségessége már
meghatározásra került, az EA technikák arra használhatók fel, hogy
strukturáltan azonosítsák a változások természetét és kiterjedését. Nagyméretű
változási kezdeményezések esetében az adott program vagy portfólió keretein
belül célszerű több részletes architektúra definíciót elkészíteni.
Változás megvalósítása
A szervezet összes szintjeire készíthetők architektúra
tervek, amelyek jól felhasználhatók a megvalósítás tervezése, irányítása
kapcsán, mivel segítik a teljes kép átláthatóságát, strukturált korlátozásokat
határoznak meg és olyan kritériumokat biztosítanak, amelyekre támaszkodni lehet
a technikai döntések értékelésekor.
Az alábbi ábra összefoglalóan mutatja a szokásos
architekturális tevékenységek fajtáit a TOGAF 9.1 keretrendszer alapján. Az
ábra után röviden kitérünk az itt jelzett területekre.
A szükségszerű változások azonosítása
Az üzleti stratégia támogatása
Ahogy az üzleti stratégia, a célok és a főbb hajtóerők
megváltoznak, a vállalatnak is meg kell változnia az összhang megőrzése
érdekében. Új üzleti stratégiák kidolgozását az EA az alábbiakkal támogatja:
- Ráirányítja a figyelmet a változási lehetőségekre
- Adott stratégiai választás várható gyakorlati hatásait kidolgozza
- Adott stratégiai irány megvalósíthatóságával és életképességével kapcsolatos vizsgálatokat végez
A teljes vállalati architektúra-gyüjtemény portfólió menedzsmentje
Nagy szervezetekben általános gyakorlat, hogy egy
szolgáltatás menedzsmentért felelős szervezet gondoskodik az IT portfólió
menedzsmentjéről valamint az IT portfólió működését bemutató jelentésekről.
Az EA újabb dimenzióval egészítheti ki a szolgáltatás
menedzsment kapcsán említett riportokat azáltal, hogy jelzi a kapcsolatot az IT
működési teljesítménye és az IT iránti stratégiai igények között.
Azáltal, hogy felhasználjuk az EA-ban meglévő információkat
az üzlet és IT közötti kapcsolatokról, lehetővé válik, hogy az IT
teljesítményét a vállalati teljesítmény és az üzleti igények szempontjából
értékeljük (pl. költség, funkcionalitás, rendelkezésre állás, stb.) Így lehetséges
azoknak a kritikus területeknek a meghatározása, ahol nincs összhang és
változtatásokra van szükség.
A projektek architektúra portfólió menedzsmentje
Nagy szervezetekben bevált gyakorlat, hogy a program
menedzsment szervezet biztosítja a programok, azok részeként megvalósuló
projektek menedzselését és velük kapcsolatos jelentéseket. Az EA alkalmazásával
újabb dimenzióval gazdagodhatnak ezek a jelentések, mivel itt biztosított a
kapcsolat a projekt hatóköre, az architekturális hatások és a kapcsolódó üzleti
értékek között.
A projekt prioritásokkal és finanszírozással kapcsolatos
stratégiai döntéshozatal támogatása érdekében ilyen módon az architekturális
tényezők is figyelembe vehetők az egyéb mennyiségi jellemzők mellett.
Már azonosított változás pontos meghatározása
Az alapvető változási kezdeményezések architekturális meghatározása
Az alapvető változási kezdeményezések tipikusan olyan
változtatási elképzelések, amelyeknek a célja jól meghatározott, de a hatóköre
nem pontosan meghatározott és gyakran még nincs mögötte egyeztetett jövőkép és
követelmény rendszer.
Az ilyen alapvető változási elképzelések esetében kezdetben
a hangsúly a problémák természetének megértésén és a problémák strukturált
meghatározásán van. Ha már a probléma megfelelően érthető, mód van a megfelelő
megoldások meghatározására és az érdekelt felek összhangjának kialakítására egy
közös jövőkép és cél alapján.
A kapcsolódó változási kezdeményezések architekturális meghatározása
Korábbi architekturális stratégia, kiértékelés vagy jövőkép
meghatározás eredményeként gyakran ezekhez kapcsolódó változási kezdemények
azonosíthatók.
Ilyen esetekben a kívánt eredmények már azonosítottak,
ezekkel kapcsolatban egyetértés van. Ezért az ilyen típusú architekturális
tevékenységek esetében a cél az, hogy hatékonyan meghatározzunk egy olyan
kiinduló megoldást, ami az azonosított követelményeknek, problémáknak,
hajtóerőknek és korlátozásoknak megfelel.
Meghatározott változás megvalósítása
A változás megvalósításának architekturális irányítása
Amennyiben egy architekturális megoldás modell
meghatározásra került, ez lesz az alapja a további tervezésnek,
megvalósításnak.
Annak érdekében, hogy biztosítható legyenek a meghatározott
architektúra céljainak és értékeinek megfelelő megvalósítása, szükség van az
implementációs folyamat architekturális irányítására. Ennek része az, hogy az
architekt szakemberek támogatják a tervek felülvizsgálatát, az architektúra
finomítását és a problémák eszkalálását.
Gyakorlati tapasztalatok
Néhány személyes projekt tapasztalattal zárom az EA
lehetséges alkalmazási területeivel kapcsolatos eszmefuttatást.
Egy szolgáltató vállalat azonosította azt a problémát, hogy
a hosszú idő alatt kialakult informatikai rendszereikkel igen sok vállalati
adatot kezelnek, de mára nincs aktuális képük a vállalat saját adatvagyonáról.
Így megbízást adtak a meglévő adatvagyon felmérésére. Nos, a helyzetet EA
szempontból elemezve rövidesen kiderült, hogy eredményesen használható a TOGAF
(The Open Group Architecture Framework) ADM (Architecture Development Method)
módszere a problémák feltárására és dokumentálására. Ez azonban azzal járt,
hogy a konkrétan elvárt adat architektúra definíció (Baseline Data
Architecture) elkészítéséhez egy (legalább magas szinten, nem részletezetten
kidolgozott) üzleti és egy alkalmazás architektúra definíció is szükséges volt.
Ezzel a megoldással a megrendelő számára valóban legértékesebb adatvagyon
elemekre fókuszált felmérés valósult meg.
Egy másik projektben egy állami vállalat kiterjedt
alkalmazás portfóliójának további racionalizálásához írt ki pályázatot
alkalmazás architektúra definíció készítésre. A rendelkezésre álló igen rövid
idő mellet az elvárt eredmények előállítása csakis a következők következetes
betartásával látszott lehetségesnek: az EA projekt eredmény termékeit, a
leszállítandó dokumentumokat a TOGAF ADM-ben definiált EA artifact-ok lehetőség
szerint minél kisebb mértékű testreszabásával definiáltuk. Az igényelt
leszállítandóknak a TOGAF artifaktokra történő leképezésére fordított idő
messzemenően megtérült és ezzel lehetővé vált a határidőre történő teljesítés.
Az EA módszerek alkalmazásának utolsó példájaként egy
egészen sajátos helyzetet említek. Egy nagy állami informatikai fejlesztési
projekt során szükségessé vált a legmegfelelőbb tesztelési kapacitás
kialakítása is. Architekti megközelítéssel ezt is célszerű volt egy szükséges
változásként tekinteni, aminek megtervezésére a bevált ADM módszert alkalmazva,
készítettünk egyszerű üzleti, alkalmazás és adat valamint IT technológiai architektúra
definíciókat is, mielőtt az új tesztelési képesség gyakorlati kialakítását
megkezdtük. Ez biztosította, hogy a
teszteléssel szembeni üzleti követelmények, az ehhez kialakított szervezeti
megoldás, a biztosított erőforrások, a bevezetett speciális IT alkalmazások,
kezelt adatok és a mindezt támogató technológia tudatos választás eredményeként,
optimálisan támogatta a teljes fejlesztés céljainak megvalósítását.
Összegzés
Az architekti munka többféle helyzetben, több területen is
segítheti a szervezet céljainak elérését, a szükséges változások azonosítást,
pontos meghatározását és hatékony megvalósítását. A legcélszerűbb bizonyos
iteratív megközelítés: különféle szintű, kiterjedésű, részletezettségű
architektúrák tervezése segíti leginkább a környezet változásaira
leghatékonyabban válaszolni képes vállalat vagy egyéb szervezet kialakulását.
