TOGAF magyarul

Az egyik korábbi blog bejegyzésben írtam, hogy a TOGAF dokumentumok alapvetően angol nyelven érhetők el. Nos, ezzel kapcsolatban most egy jó hírről számolhatok be. 
Megjelent az alábbi hivatalos Open Group kiadvány:

• TOGAF® 9.1 Translation Glossary: English – Hungarian
• ISBN: 1-937218-34-8
• Document Number: C13D
• Published by The Open Group, July 2013.

 A kiadvány ingyenesen letölthető az alábbi linkről:  
https://www2.opengroup.org/ogsys/catalog/C13D 

Mi ez a Translation Glossary? 

A „TOGAF® 9.1 Translation Glossary: English – Hungarian” cím egy 50 oldalas kiadványt takar. Legfőbb célja egy közös és egyértelmű szókészlet biztosítása TOGAF 9.1 dokumentumokkal kapcsolatos fordítási munkákhoz. A füzet nagy része két hasábos: a TOGAF 9.1 specifikációban használt szakkifejezések rövid definícióit tartalmazza egyik hasábban angolul, a másikban pedig magyarul. 

A dokumentum egyik fejezete a TOGAF 9.1 specifikáció „Definíciók” című fejezetéhez és a mellékletében található „Kiegészítő fogalom meghatározások”-hoz kapcsolódó fordításokat és magyarázatokat tartalmazza. Ezt követően a mellékletben egy kibővített szójegyzék tartalmazza további kifejezések fordítását és magyarázatát.

Hogyan készült az angol-magyar Translation Glossary?

A Translation Glossary elkészülte az AEA Magyar Tagozat nevű architekt egyesület néhány lelkes tagjának fordítási, lektorálási, szerkesztési munkájával vált lehetővé. A munka során az előrehaladást, a munkaközi állapotokat az egyesület alábbi oldalán is követni lehetett: http://www.aeahungary.org/togaf-magyar-lokalizacio 

A The Open Group rendelkezésre bocsátotta az alap dokumentum sablont, ami tartalmazta az angol nyelvű részeket. Az ebben szereplő szakkifejezéseket és azok rövid kifejtését fordították magyarra az egyesületben tevékenykedő hazai architektek. 

A TOGAF 9.1 Glossary magyar fordításának első nyers változata az egyesületi tagok munkájának eredményeként 2012 végére készült el. Ezután a több fordító munkájának összeszerkesztésével előállt dokumentum egységesítése, lektorálása következett. 
2013 május 3. egy újabb fontos lépés volt a dokumentum készítésében: ekkor indult el a TOGAF Translation Glossary (English - Hungarian) hivatalos Company Review periódusa. Ennek lezárása után megjelent a végleges Open Group kiadvány.

A dokumentum elkészítése során természetesen akadt néhány bonyolultabb helyzet is, ahol döntést kellett hozni a megfelelő magyar kifejezés kiválasztása ügyében, miközben esetleg nem volt elterjedt magyar megfelelő bizonyos angol fogalmakra vagy éppenséggel több különböző lehetőség közül kellett most egyet kiválasztani. Például az angol „Continuum” szó esetében (mely szerepelt az Enterprise Continuum, Architecture Continuum, Solutions Continuum kifejezésekben is) azt a megoldást választottuk, hogy a magyar szövegben a „Kontinuum” szót szerepeltettük, mert semmi más nem látszott alkalmasnak a megfelelő jelentés megjelenítésére.

A fordítást szabadidejükben lelkesen végző hazai szakemberek megérdemlik itt a név szerinti említést is: Bársony Ágnes, Dési Balázs, Gombás László, Mezei Ferenc, Mikes Péter és jómagam Virágh Tamás dolgoztunk a nyersfordításon majd a szükséges egységesítés, szerkesztés munkálatain mielőtt a dokumentum az Open Group szerkesztőihez és a hivatalos Company Review folyamatba került.

A teljes TOGAF specifikáció lokalizálása, magyarra fordítása természetesen igen nagy feladat már csak a teljes dokumentáció nagy mérete miatt is, mégis a Glossary megjelentetése egy fontos lépés volt a TOGAF hazai használatának támogatására.

TOGAF bizonyítvány

Mielőtt a tárgyra térnék: ugyan nem állt szándékomban GYIK (FAQ) írása, mégis úgy alakult, hogy mind az előző bejegyzés, mind pedig a mostani konkrét kérdések nyomán születtek. Most is úgy történt, hogy kaptam egy levelet: „A TOGAF-nak van valamilyen certificate-je?”.  Ezek után úgy gondoltam (na és itt jön az Enterprise Architect hozzáállás) hogy ha már leírom a választ, akkor legyen ez inkább egy újrahasznosítható építőelem (building block), aminek legegyszerűbb módja az, hogy nem csak a kérdezőnek küldöm el levélben a választ, hanem ide is elhelyezem a blogra.

Szóval a TOGAF tanúsítványra visszatérve: igen, lehet vizsgát tenni és bizonyítványt szerezni a TOGAF ismeretekből.

Kiknek célszerű a TOGAF 9 képesítést megszerezni?

Ebből a szempontból érdemes tekintetbe venni az alkalmazottak és az őket foglalkoztató munkaadók szempontjait is. Az alkalmazottak számára a TOGAF tanúsítvány egyértelműen javítja a karrier kilátásaikat. Egyre több álláshirdetésben szerepel a TOGAF minősítés mit követelmény vagy előnyös tényező. Az Open Group interneten közzéteszi a vizsgázott TOGAF szakemberek listáját. Vannak arra is vizsgálatok, hogyan alakul a vizsgázott szakemberek átlagos jövedelme. A kutatások azt mutatták, hogy a TOGAF Certified Architect minősítés Nagy Britanniában akár 5 000 Fonttal és az Egyesült Államokban közel 10 000 dollárral növelte a szakemberek jövedelmét.

A munkáltatók nézőpontjából két eltérő csoport különböztethető meg. Azoknál a cégeknél, ahol az architekti megközelítést felhasználják, az architektúra terveket megvalósítják, ott a vállalat számára azért előnyös a TOGAF képesítés, mert segíti, hogy a munkatársak szabványosítsák az IT rendszereket, megtervezzék, megvalósítsák és menedzseljék az IT architektúrát.

A TOGAF-ot sikeresen használják szerte a világban, az architektúra fejlesztés egyik legelfogadottabb módszerévé vált.  A tanúsítási program megléte erősebb ösztönzést jelent a felhasználó szervezeteknek, hogy nyílt informatikai architektúrákat egységesítsenek és kerüljék el, hogy valamelyik nagy tanácsadó cég egyéni módszerétől való függőség alakuljon ki.

A tanácsadói oldalon, vagyis azoknál a szervezeteknél, akik szolgáltatásaikat ajánlják az architekti munkákat igénylő megrendelőiknek, ott a minősítés megszerzésének az a jelentősége, hogy a szolgáltatást megvásárló ügyfelek jobban meggyőződhetnek vállalkozó a hozzáértéséről.

Milyen TOGAF képesítések vannak?

Jelenleg két szintje van a megszerezhető TOGAF 9 képesítéseknek. Az első szint neve TOGAF 9 Foundation míg a második szint a TOGAF 9 Certified.

•       2. szint: a TOGAF 9 elemzéséhez és alkalmazásához szükséges tudás, hozzáértés és képességek meglétét igazolja

•       1. szint: A TOGAF 9 alapjainak olyan szintű tudását ismeri el, ami elegendő ahhoz, hogy a szakember közreműködjön egy architekti munkában vagy felhasználja munkájában annak eredményeit.

A vizsgáról
A képesítés megszerzéséhez szükséges vizsga letehető bármely PROMETRIC vizsgaközpontban, amiből Magyarországon is több található. A vizsga mindkét szinten számítógép előtt zajlik, egyelőre angol nyelven.

Az első szintű vizsgán 40 darab feleletválasztós kérdésre kell megjelölni a helyes választ. Minden kérdésnél egy helyes válasz van, ami 1 pontot ér. A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható (closed book exercise).

A kettes szintű vizsgán 8 kérdés szerepel, melyek mindegyike egy szöveges leírás (scenario) után négy lehetséges választ tartalmaz, melyek a leírt helyzetre vonatkozóan különböző mértékben nyújtanak megfelelő megoldást. Ennek megfelelően a vizsgázó kérdésenként 0 – 5 pont közötti eredményt érhet el válaszától függően. A kettes szintű vizsga úgynevezett open-book exercise, vagyis a TOGAF könyvnek egy kereshető PDF változata a vizsgázó rendelkezésére áll.

A vizsgára nem kötelező, de természetesen célszerű szervezett tréningen készülni. Az oktatásokra majd egy következő bejegyzésben fogok kitérni.

Végezetül érdemes tudni, hogy a világon már több mint 20 ezren rendelkeznek TOGAF képesítéssel.

 

TOGAF dokumentumok

Többen kerestek TOGAF tanuláshoz, vizsgához, tanúsításhoz kapcsolódó kérdésekkel. Összegyűjtöttem hát néhány idekapcsolódó információt, kezdjük a dokumentációkkal.

A TOGAF architektúra keretrendszerrel kapcsolatos legfontosabb alapvető dokumentumok szabadon hozzáférhetőek az interneten. Vannak természetesen fizetős kiadványok is. Nincs tehát hiány olvasnivalóban, inkább az elolvasandó dokumentumok túl nagy mennyisége okoz gondot. A téma összetettsége és kiterjedése miatt nem ajánlom tisztán önképzésre alapozni a TOGAF megismerését: sokkal hatékonyabb, ha másokkal közösen haladunk előre az architektúra keretrendszer elsajátításában. Ennek lehetséges formáiról is írok majd, de nézzük először a dokumentumokat.  

Elsőként említendő a TOGAF „biblia”, vagyis az „Open Group Standard TOGAF Version 9.1” című könyv, Open Group dokumentum száma: G116, ISBN: 9789087536794.

Az Open Group on-line katalógusában sok érdekes publikáció megtalálható, közte az említett alap dokumentum is: https://www2.opengroup.org/ogsys/catalog/G116. Ez a mintegy 700 oldalnyi leírás olvasmánynak bizony nem túl cselekmény dús, tartalmaz viszont egy részletes folyamat leírást és sok hasznos tippet, fogást, bevált gyakorlatot. Van itt ezen kívül rövidebb zsebkönyv, pár oldalas bevezető, prezentációs slide csomagok is. Ezeken a hivatalos kiadványokon túl aztán sok más könyv, folyóirat, blog és egyéb internetes forrás foglalkozik a TOGAF valamilyen vonatkozásával.  

Az Open Group oldalairól letölthető legfontosabb idevágó (fizetős) dokumentumok:

• TOGAF® Version 9.1 (pdf edition)   G116p
• TOGAF® Version 9.1 : A Pocket Guide (pdf edition)   G117p 
• TOGAF® 9.1 ADM Overview reference card (pdf)   N111 
• TOGAF® 9.1 ADM Phase reference cards (pdf)   N113
• TOGAF® 9.1 ADM Steps Overview reference card (pdf)   N112 
• TOGAF® 9.1 Content Metamodel Reference Cards (pdf)   N114 
• TOGAF® 9 Foundation Study Guide, 2nd Edition (pdf edition)   B111 
• TOGAF® 9 Certification Self Study Pack, 2nd edn (pdf edition)   B097 
• TOGAF® 9 Certified Study Guide,2nd Edition (pdf edition)   B112 
• TOGAF® 9 Part 1 Practice Test (pdf download)   B092 
• TOGAF® 9 Part 2 Practice Test (pdf download)   B093 
• TOGAF 8-9 Advanced Bridge Practice Test (pdf download)   B095 

On-line olvasási lehetőség is biztosított ingyenesen ezen a címen: http://pubs.opengroup.org/architecture/togaf9-doc/arch/.

Megfelelő licenc birtokában a teljes TOGAF dokumentációs csomag is letölthető. Létezik ingyenes (evaluation) licenc és van kereskedelmi licenc is. A letöltés szabályai mások az Open Group Architecture Forum tagokra és az összes többi érdeklődőre vonatkozóan. Akik nem tagjai a TOGAF fejlesztésén dolgozó Architecture Forum-nak, azok először egy 90 napos ingyenes Evaluation Licence igénylésével tölthetik le a dokumentumokat. A vonatkozó licenc feltételek betartása mellett a 90 nap letelte után az alábbi lehetőségek vannak:

• Ingyenes, korlátlan ideig érvényes Corporate License igényelhető bármilyen szervezet számára amennyiben kizárólag belső felhasználásra tervezi igénybe venni a TOGAF-ot.
• Ingyenes, korlátlan ideig érvényes Academic License igényelhető oktatási intézmények részére amennyiben kizárólag oktatási/kutatási céllal használják.
• Éves Commercial License igényelhető olyan szervezeteknek, amelyek a TOGAF kereskedelmi célú felhasználását tervezik.

Ha a 90 nap eltelte után a fenti licencek egyikét sem választjuk, akkor az evaluation licence lejárta miatt a letöltött dokumentumokat törölnünk kell a gépünkről.

Végezetül még egy fontos megjegyzés: az itt említett dokumentumok alapvetően angol nyelven érhetők el. Magyar nyelvű forrásokról illetve a meglévő angol nyelvű dokumentumok hazai lokalizációjáról, magyar nyelvű képzésről egyik következő alkalommal lesz szó.

Az architekti munka kapcsán felvetődő kérdések

Miközben azon gondolkodtam, mi legyen a témája az első blog bejegyzésnek, túl sok lehetséges téma merült fel. Így aztán úgy döntöttem, kezdődjön a blog egy olyan jegyzettel, ami éppen azt firtatja, miről is lenne érdemes a továbbiakban írni. Minden felvetődött téma az architekti tevékenységek valamilyen vonatkozásával kapcsolatos, bár nyilván nem egyformán jelentős, lényeges mindegyik. Az egyes témakörök méretében is jelentős eltérések vannak: van, amiről önmagában is hosszabb fejtegetés szükséges, ha már foglalkozunk vele. Az alábbi felsorolás nem tükröz semmilyen tudatos rendezést, a sorrendben nem kell logikát keresni.

Néhány téma ötlet:

·        Hogy lehet valakiből jó enterprise architect? (képzés, gyakorlat, tapasztalat)

·        Milyen jó enterprise architect tool-ok, használható szoftverek vannak?

·        Hogy áll ma Magyarországon az enterprise architecture, mint szakma?

·        Milyen fajta architektek dolgoznak most és valójában mi is az, hogy Enterprise Architect?

·        Hogy lehet enterprise architect munkát végezni: kik a társak, kik az érdekeltek?

·        Mi a helyzet a keretrendszerekkel, módszertanokkal: igazán kell ez, melyik a nyerő?

·        Mi az igazság a TOGAF körül: túl elvont, magas szintű?

·        Mi a fontos az architektek esetében: a bizonyítvány vagy a gyakorlati tudás?

·        Architekti szakmai közösségek

·        Architekt képzések, minősítések

·        Magyar nyelvű enterprise architect irodalom, oktató anyag, egyéb dokumentum

·        Nemzetközi kapcsolatok

Vannak-e további érdekes területek, amikről az architekti munka kapcsán jó lenne gondolatokat cserélni? Melyek a legsürgősebb kérdések, vagy nézzük inkább melyikek a fontosabbak?